Tornay Krisztina írása
Aki nekem szolgál, azt becsülni fogja az Atya. Most megrendült a lelkem. Mit is mondjak? Atyám, szabadíts meg ettől az órától? De hiszen éppen ezért az óráért jöttem. Atyám, dicsőítsd meg nevedet!”
Erre hang hallatszott az égből: „Megdicsőítettem, és ismét megdicsőítem.” A tömeg, amely ott állt, ennek hallatára azt gondolta, hogy mennydörgött. Mások így vélekedtek: „Angyal beszélt vele.” Jézus megmagyarázta nekik: „Nem miattam hallatszott ez a hang, hanem miattatok. Ítélet van most a világon. Most vetik ki ennek a világnak a fejedelmét. Én pedig, ha majd fölmagasztalnak a földről, mindenkit magamhoz vonzok.” Ezt azért mondta, hogy jelezze: milyen halállal fog meghalni.
Jn12,23-30
A jámbor keresztény hagyomány legendákban, látomásokban, imákban gondosan számon tartja, hogy Jézus elbúcsúzott édesanyjától a kínszenvedés előtt, majd találkozott vele a keresztúton. Az evangéliumban is benne van, hogy a kereszt alatt ott állt Mária. Majd ismét a hagyomány tanítja, hogy ölébe vette halott fiát, s feltámadása után Jézus meglátogatta édesanyját.
Hozzánk, anyaszülte emberekhez közel áll az együttérzés az édesanyával, s a tehetetlenség, gondoskodás-vágy a fia részéről. És az a kép, amely a Fiával együtt szenvedő, de össze nem törő Máriáról ránk maradt – főként a Pietákban – évszázadok óta ad erőt a fiúkat-bátyjukat-férjüket sirató, fenntartó anyák, nővérek, feleségek számára.
A Pieták egy sajátos kompozíciója a Fájdalmas Krisztus, ahol halott fiát öleli Mária, ám Jézus alakja álló. A Szépművészeti Múzeum majolika domborműve, a firenzei Robbia- műhely alkotása a XV. század második feléből a szelíd, mélyen együttérző fájdalmú, gyengéden odahajló Szűzanyát és szenvedéstől kimerült, erőtlen testű fiát szorosan összesimulva ábrázolja.
Joggal merül fel az a nagyon is emberi léptékű kérdés, hogy a mennyei Atya hogyan „élte át” Krisztus szenvedését. A kérdés életbevágó: mert újra-meg újra felmerül a saját, de főleg a szeretteink szenvedését látva. Anélkül, hogy ebbe az irányba teológiailag tovább mennénk, és esetleg már magát a kérdést is finomítanánk, tisztítanánk, nézzünk az evangélium szavaira és a szakrális alkotásokra. Az evangéliumokból azt halljuk, hogy Jézus szoros és eleven kapcsolatban élt az Atyával, s minden helyzetben természetesen fordult Hozzá. Az „Atya velem van”, mondja és a mai evangélium is ezt üzeni. Ugyanakkor a kereszten a zsoltárt imádkozva így kiált: Istenem, Istenem, miért hagytál el engem? Ez a mély emberi szenvedés valóságáról ad hírt.
A bártfai Szent Egyed templom gótikus oltárán a halott Jézussal látjuk az Atyát. Idős férfiként, nagyatyára emlékeztető külsővel, ülve jeleníti meg a művész. A színezett fa szobor a XV. században (1440k.?) készült, s ma az egyik predellán látható, közel a nézőhöz, szinte egy magasságban vele. Az Atya szinte felmutatja Jézust, aki mint a megölt bárány, szelíden és lankadtan áll mellette. Szemei lehunytak, a töviskorona és a vérző sebek felidézik a Golgotát. Az Atya jobb lába önkéntelenül is azonosul Jézuséval: ugyanúgy fordul, kezei gyengéden érintik Jézus testét. Kettejük közelsége, összetartozása mellett van valami ünnepélyes is a beállításban, szinte megszólal: Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta érte…
Közelebbről szemlélve meglátjuk az Atya arcán a szenvedélyt, a fájdalmas komolyságot, az erőt sugárzó eltökéltséget. Az az együtt-szenvedés, compassió, ami a Pietáknál megjelenik, itt is eleven, ám ami ott többnyire szemérmes, magába zárkózó, halk, az itt kinyilvánul, nyíltan megjelenik.
Úgy tartja fel Krisztust, mint egy ostyát, úrfelmutatáskor.
Rész-vételre, közösségre hív, arra, hogy kapcsolódjak be én is melléjük. Nem zárt, hanem nyitott ez a kompozíció, s a Szentlélek, Aki eredetileg galamb képében nyilván hozzá tartozott a figurákhoz, most az alkotás szemlélésekor jelenik meg, hívásként, bátorításként.
Képek forrása: https://www.arcanum.com/en/online-kiadvanyok/MagyarNemzetTortenete-a-magyar-nemzet-tortenete-9A23/magyarorszag-torteneti-emlekei-az-1896-evi-ezredeves-orszagos-kiallitason-8C3D/mumellekletek-99C6/
http://mek.niif.hu/01900/01918/html/index340.html
https://meryratio.hu/konyv/a-bartfai-szent-egyed-bazilika-247
https://mek.oszk.hu/09100/09175/html/33.html
https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/f/fe/20180601_Jezus_na_o%C5%82tarzu_%C5%9Bw._Barbary_w_Bazylice_%C5%9Bw._Idziego_w_Bardejowie_1027_3303_DxO.jpg
