Dilemmák
Az utóbbi évtizedekben néhány olyan munka jelent meg, amely az egyes személyek - pl. Avilai Szent Teréz, Sienai Szent Katalin, Árpád-házi Szent Margit s újabb kori szentek, Lisieux-i Szent Teréz, Salkaházy Sára – Isten-kapcsolatának, imádságos életének, tapasztalatainak és tanításának elemzésén túl általánosabban vizsgálódik, s próbál valamiféle sajátos női utat, nőkre vonatkozó általános jellegzetességeket meghatározni, felismerni. „A nők szentsége” C. Leonarditól, vagy Kurt Ruh írása a 12. és a 13. századi női misztikáról, folytatása annak a gondolatnak, amelyet Hans Urs von Balthasar pendített meg, és a női spiritualitásnak, sajátos női lelkiségnek nagy jelentőséget tulajdonít a katolikus, keresztény valláson belül: „… a középkor óta, egészen a legújabb korig egész sor szent asszony csendesen tiltakozik ez ellen a férfiteológia ellen, és szívének merészségéből, meg az üdvösség misztériumával való közvetlen érintkezéséből kiindulva ismeri a határtalan reményt. Hogy csak a legnagyobb neveket említsük: Hildegard, Gertrud, Hackeborni Mechtild, Magdeburgi Mechtild, a csodálatos Norwichi Julianna, Sienai Katalin; melléjük sorolhatjuk még Génuai Katalint, Marie de l'Incarnation-t és Madame Guyont. A nők teológiáját a céh sohasem vette komolyan és nem olvasztotta be...” http://www.ppek.hu/konyvek/Szolgalat_Lisieux_i_Szent_Terez_1.pdf
Egyházunkban nincs hagyománya a „női lelkiség” par excellence reflektív szemléletének, s inkább a „nemek feletti, általános, mindenkire igaz” biztonságában maradtak a kutatások, megnyilatkozások, kicsit félvén is a feminizmus hevétől, pl.: „Nincs külön női és külön férfi misztika – ezt Alessandra Bartolomei Romagnoli professzorasszony mondta nekem Rómában, a pápai Gregoriana Egyetemen, egy konzultációnk alkalmával.” (Turay Gariella, https://kepmas.hu/hu/misztikus-terhesseg-jezus-adta-batorsag-konyvet-diktalo-szent-sugallat-kozepkori-apacak-elmenyei)
Az észak-atlanti világban eluralkodó gender-érzékenység kultúrája és főképp a különböző erőteljes állásfoglalások miatti elbizonytalanodás sokakat megakaszt, s inkább nem élesítik a női-férfi polarizáció irányába kutatásukat, hiszen beleütköznek a különböző egyéb nemi önmeghatározások érzékenységébe. De ettől függetlenül is, a kutatók maguk is bizonytalanok, óvatosak: írhat-e hitelesen nőkről egy férfi és fordítva. Egyáltalán: egyetlen ember, férfi vagy nő, juthat-e érvényes általános igazság felismerésére, valamely megállapításra egyetlen élet bejárása, behatároló egyedisége ellenére. És innen már csak egy lépés az a minden következményekkel járó gondolkodást lezáró mantra: nincs igazság: neked ez, nekem az, most ez, más korban, másutt az… a pilátusi kézmosás: mi az igazság?
A cím három meggyőződés mellett teszi le a voksot
Keresztény. A jelző tágasabb, mint pl. a katolikus lenne, s nem véletlenül. Ugyanakkor kimondottan és vállaltan a katolikus hagyomány, tanítás eligazításával dolgozunk, ezt tartjuk alapnak és kihívásnak. Nyitottak vagyunk minden más keresztény gyökerű inspirációra, párbeszédre, megosztásra, a mélyebb értés érdekében. És sokszor ismerjük fel más (világ)vallásokban vagy nem keresztény belső úton megélt tapasztalatokban a közöset. Ugyanakkor világosan definiáljuk szemléletünket, mint ami keresztény hitű, elkötelezettségű és világlátású.
Női. Feladatunknak látjuk a nők számára és részvételével egyre világosabban feltárni saját identitásunkat, annak teljességében. A férfi-lélekkel, identitással itt nem foglalkozunk külön, s máshol talál magának anyagot az is, aki a különböző egyéb nemi identitások tekintetében szeretne tájékozódni.
Spiritualitás. A szó kissé idegenül hangozhat, főként egyházias berkekben, inkább a magyar lelkiség szót, vagy a régiesebb lelkület, jámborság kifejezést ismerjük. Viszont széles körben ez érthetőbb, könnyebben kapcsolódhat az is, aki nem katolikus. A spiritus, lélek jelentésű latin szó pedig különösen is kedves lehet nekünk, mint a Szentlélek neve, Sanctus Spiritus. Nem mellesleg a pszichológia is használja, mint tudományos fogalmat.