Bertóti-Dohovics Réka Mária: „Menjetek el az egész világra, és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek” (Mk 16,15)
Szinodális folyamat a fiatalokkal
Mivel plébániájukon erre eredetileg nem gondoltak, a szerző férjével együtt szervezett szinodális alkalmat a fiatalok csoportja számára. Ennek tartalmi és gyakorlati megvalósításáról szól az írás.
... "a szinodalitás téma kezelése kapcsán is megfigyelhető volt a közösségben az a fajta kialakult működésmód, hogy a fontos kérdésekben a képviselő testületet hívják össze – ez egy 20 fős szűk szegmense a teljes közösségnek – megbeszélésre, téma feldolgozásra. A képviselő testület összetételére jellemző, hogy leginkább az idősebb korosztályból tevődik össze, fiatal tagja csak egy-egy van. A bevett szokást alkalmazva így egy szűk, középkorú, illetve inkább idősebb csoport nyilatkozott arról, hogyan is látja a közösség működését, hogyan, hol lelhető fel abban a szinodális működés, illetve annak lehetősége."
...
"ha a fiatalok nem érzik azt, hogy a közösség számára fontos a véleményük, a közösség tagjának sem fogják magukat érezni és nem lesz számukra tudatos, hogy van helyük és feladatuk, felelősségük a közösségben. Ezért nem fogják magukban érezni a közösségben való részvételre való igényt, indíttatást."
(részletek a dolgozatból)
A teljes dolgozat itt olvasható:
Czinege Péter: Együttjárás az irgalmasság útján
A helyi közösségek ösztönzése az irgalmasság cselekedeteire
A szegények segítése mára már a magyar egyházban is intézményesült, ezzel megszüntetve a közvetlen kapcsolatot a hívek és a segítségre szorulók között. A dolgozat arra tesz javaslatot, hogy miként lehetne ezt a nagyon fontos kapcsolatot újra kiépíteni.
"Jézus földi működése során számos olyan alkalmat találunk amikor együtt étkezett tanítványaival, ismerőseivel, de a korabeli társadalom által kirekesztett, páriának tartott
tagjaival is . Ezek az alkalmak mind az evangélium hirdetésének alkalmai voltak, személyes találkozások."
...
"Olyan formát kell választani, amelyben a hívők korunk bizonytalanságai és zűrzavarai közt is lelkes szeretettel, buzgósággal, örömmel szentelik magukat az evangelizációs munkára. Az életükkel is tanúságot tevő, evangelizáló közösségekre van szükség, de ezen közösségeknek mások felé is van küldetésük.
Ezen közösségek erősödését, aktivizálását, ösztönzését segíthetné egy olyan őskeresztény hagyományban gyökerező, új, modern, liturgikusan is „felemelt” formájú szentelmény, amely jelként és példaként szolgálhatna a világ előtt és akár a helyi közösségek inaktív tagjai számára is."
(részletek a dolgozatból)
A teljes dolgozat itt olvasható:
Dr. Erdélyi Róbert: 360 fokos visszajelzés az Egyházban
Javaslat a plébánosok vezetői kompetenciájának támogatására
Ha évenként sor kerülne a plébánosok munkájának átfogó értékelésére, az a szerző szerint segíthetné őket vezetői képességeik fejlesztésében, szolgálatuk előmozdításában. Ehhez a dolgozat írója a nemzetközi üzleti életben régtől fogva elfogadott ún. 360 fokos visszajelzés módszerét ajánlja és javaslatot tesz egy lehetséges kérdőív tartalmára is.
"... a legfontosabb plébánosi feladatok magas szintű ellátása – a közösség viszonyaihoz igazodva – kimondatlanul is elvárás vele szemben a hívek és a felettesek részéről. Ideális esetben a plébános ennek a legjobb tudása szerint igyekszik is megfelelni. Ahhoz azonban, hogy felismerje, hogy pontosan mik az erősségei és gyengeségei, valamint, hogy miben szükséges fejlődnie, elengedhetetlen, hogy őszinte és releváns visszajelzéseket kapjon munkáját illetően mind a hívektől, mind a vele együtt dolgozó diakónus- és paptársaktól, mind pedig feletteseitől."
...
"Mint egyházközségem hajdani képviselőtestületi tagja, különösen szembetűnő volt számomra, hogy semmilyen formális terepe nincs a laikusoktól jövő építő, segítő szándékú visszajelzéseknek. Az pedig, hogy informális beszélgetések keretében ilyesmire mennyire nyitott a plébános, teljesen egyénfüggő. Személyes tapasztalataim azt mutatják, hogy vannak erre nagyon nyitott lelkipásztorok – és valószínűleg a nagy többség ilyen –, akik a jogos észrevételeket boldogan beépítik a gyakorlatba, és vannak sajnos példák arra is, hogy az észrevételeket teljes elutasítás és sértődött reakciók követik. "
...
"A nemzetközi üzleti életben több évtizedes hagyománya van az ún. 360 fokos visszajelzés folyamatának, melynek során a vezető egyidejűleg kap visszajelzést feletteseitől, beosztottjaitól és a vele egy szinten lévő kollégáktól, tehát gyakorlatilag minden irányból a körülötte dolgozó emberektől anonim módon. "
...
"A Magyar Katolikus Egyházban megvalósításra javasolt 360 fokos visszajelzésben értékelőként részt vennének a plébános közvetlen felettesei, a plébános maga (önreflexió), a plébánossal bármilyen formában munkatársi viszonyban álló paptársak, diakónusok, az ökumené fontossága miatt a plébániai közösséggel kapcsolatban álló más keresztény közösségek vezetői (pl. helyi református lelkész), az egyházközségi képviselőtestület tagjai és a plébániai közösségből önkéntes alapon kiválasztott néhány olyan személy is, akik a Plébániai képviselőtestületek szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint a választott tagokkal szemben támasztott kritériumokat kielégítik, azaz nem tagjai a testületnek, de akár lehetnének is. Utóbbiak képviselnék a folyamat szempontjából a „legalsó” visszajelzési szintet, válaszaik azonban nélkülözhetetlen értékkel bírnak."
(részletek a dolgozatból)
A teljes dolgozat itt olvasható:
Farkas Edina: A szolgáló plébániai közösség és megvalósításának egy lehetséges útja
A dolgozat írója olyan utakat keres, melyeken egy jómódú plébániai közösség is megélheti a krisztusi szolgálatot és a szegények segítését.
"Szolgálónak nevezem azt a plébániai közösséget, amelynek közösségi alkalmai nem kizárólag az ünneplésre, liturgiára, hittanórákra, ezekre való felkészülésre terjednek ki, hanem amely tevékenyen követi Krisztust, cselekedeteivel megvalósítja a szeretet parancsát, a közösségen kívül is látható jele Krisztus örömhírének.
Vannak plébániai közösségek, amelyekben számos olyan egyén, csoport van, amely szükséget szenved és gyakran még a közösség erőforrásai sem elegendőek ennek kielégítésére. Vannak azonban olyan plébániai közösségek is, amelyek a tagok szükségletét meghaladó erőforrásokkal rendelkeznek..."
...
"... Jézus nem csupán erkölcsileg buzdít a szolgálatra,
hanem saját magát állítja a szolgálat példájául. Egész lénye, létezése ennek
megnyilvánulása. Jézus teljhatalmát is ezen szolgálat eszközévé teszi, hogy gyógyítson,
megmentsen másokat. Egysége a legkisebbekkel személyiségének összetevője."
(részletek a dolgozatból)
A teljes dolgozat itt olvasható:
Földváry Gábor: A hitoktatás közösségi kísérése
Javaslat szakmai-lelki támogatásra
A szerző a hitoktatás helyzetét, a hitoktatók nehézségeit és lehetőségeit vizsgálja, és konkrét javaslatot tesz az együttműködésre.
"A szinodalitás tapasztalatának előcsalogatása az egyházban arra az olykor elfelejtett vagy csak egyszerűen elhanyagolt tanításra mutat rá, hogy a krisztusi út nem csupán az Istennel való kapcsolat keresését jelenti, hanem a másik emberrel, a többi emberrel való kapcsolat fenntartását is."
...
"nagy segítséget jelenthetne egy olyan szakmai-kollegiális szervezet, amely rendszeres alkalmat szolgáltathatna a nehézségek kibeszélésére, mások hasonló helyzetének megismerésére. Egy ilyen fórum már azáltal is gyógyítólag tudna hatni, hogy elveszi azt az érzést, hogy a negatív tapasztalatok kizárólag az egyéni alkalmatlanság következményei. Azt a támogatást, amit egy tanári kar a saját kollégáinak (optimális esetben) megad, valamilyen mértékben pótolni tudná egy ilyen hivatásrendi szerveződés."
(részletek a dolgozatból)
A teljes dolgozat itt olvasható:
Kelemen István: Együttműködés
Egy gyakorló plébános gondolatai közösségről, együttműködésről, a hétköznapokban is élő kapcsolatról.
"úgy látom, hogy el kell tudnunk szakadni a megszokottságoktól és egy sokkal személyesebb, tudatosabb egyéni és közösségi keresztény életet kell élnünk. Nagy kihívás ez a kisebb, hagyományosan vallásos településeken, ahol az egyik jelmondat: így szoktuk."
...
"...gyakran hallani azt, hogy milyenek is a keresztények: sokunkon nem látszik meg, hogy vasárnaponként templomba járunk, képmutatóak vagyunk. Ha sikerül egy olyan élő közösséget létrehoznunk egyházközségeinkben, amely megcáfolja ezeket a vádakat, akkor nem csak a statisztikai számok képesek változni, hanem mi magunk is, a mindennapi életünk, Krisztussal és egymással való mindennapi kapcsolataink is."
(részletek a dolgozatból)
A teljes dolgozat itt olvasható:
Kóta Vilmos Quirin OFM: Én és a szinódusi út
A szerző bemutatja, hogy az ukrajnai háború kapcsán egy ferences plébánián milyen váratlan szervezési és vezetési feladatokkal szembesültek, és hogy miként sikerült ezeket megoldani.
(részletek a dolgozatból)
"Én úgy látom, hogy ez a helyzet a szinodális hozzáállásnak a legjobb gyakorlati próbája volt. Tudunk-e odafigyelni a másik emberre? (elöljáró, rászoruló, segítőtárs) Magunkévá tudjuk-e tenni az ő gondolataikat? El tudom-e hagyni a saját ötletemet, vagy körömszakadtáig ragaszkodom hozzá, még ha a közösség kárát is látja?"
...
"Zavaros helyzetben meg kell bízni a felelős pozíciókban lévőkben, hiszen olyan rálátásuk van a dolgokra, ami nekünk nem biztos, hogy megadatik."
...
"Nem szabad egyoldalúvá redukálni a kommunikációt, az az elöljárók lehetőségeit is korlátozza. A helyzettel arányosan tájékoztatni kell őket a szempontjainkról, azokról a dolgokról, amik szerintünk nem kapnak kellő figyelmet, netán teljesen kikerült a látómezőből. Mindezt azonban a megfelelő módon és megfelelő időben kell közölni, hogy igazi segítséggé válhasson. Bánjunk testvérként az elöljáróinkkal!"
...
"Végül, de legkevésbé sem utoljára imádkozni kell. Egy hívő közösség nem érdekkapcsolat, nem redukálhatjuk le emberi szerveződéssé."
...
"Az eredetileg szinodális módon, alulról szerveződő szeretetszolgálat túlélte a kritikus szakaszt, egy új tapasztalattal és mélyebb megértéssel folytatja küldetését. Látni lehetett, hogy a krízis időszakában a központi vezetésre való igény megnőtt, a problémák rendeződésével azonban visszarendeződött. A közösség viszont nem tért már vissza korábbi énjéhez: a nehézségek által közelebb kerültek egymáshoz a tagok és felszínre kerültek a különféle talentumok, kompetenciák. A szinódusi magatartás élő, dinamikus példáját lehetett megfigyelni."
A teljes dolgozat itt olvasható:
Mészáros László Levente OFM: „Falu az Országúton”
Társfelelősségünk egy szinodális Egyházban, szinodális gondolkodás, stratégiai tervezés egy fővárosi ferences plébánián
A szerző bemutatja, hogy egy budai plébánia mit tesz azért, hogy közösségében egyre többen felelősségteljes szolgálatot vállaljanak, ezzel elkerülve a "fogyasztás-orientált gyülekezetté" válás csapdáját.
"...a fogyasztói szemlélet aláássa a templomi közösségeket, a közösség tagjaiban azt a hozzáállást erősíti, hogy folyton mást akarjanak, és közben ne ragaszkodjanak semmihez.
A fogyasztói társadalomban a fogyasztó elvárja, hogy kiszolgálják. Akiket csak kiszolgálnak, azok a fogyasztók, akik munkálkodnak, azok a szolgálattevők.
Az egyházközségek fogyasztás-orientált gyülekezetté válnak, ha a tagjaikat nem ösztönzik arra, hogy bekapcsolódjanak a közösség munkájába."
...
"Fontos azt hangsúlyozni, hogy nem szolgáltató Egyházban élünk, hanem részvételi Egyházban, amely evangelizálással, mások bevonásával missziós tevékenységgé alakítható. "
(részletek a dolgozatból)
A teljes dolgozat itt olvasható:
Rábl Gabriella: „Lassan járj, tovább érsz”
Személyes hálaadás
Személyes hangvételű hálaadó írás mindazokért, akikkel a szerző valaha együtt járt, vagy még ma is együtt halad a krisztusi úton.
"Micsoda nagy lehetőség, ajándék, hogy mai rohanó korunkban, amikor gyakran az egyetlen sikerkritérium a gyorsaság, az Egyház mer lassan haladni, meri a lassú, kiérlelt változás útját járni! Ez a lelassulás már önmagában is példaértékű."
...
"Az együtt haladás azt is jelenti, hogy képesek vagyunk tempónkat a lassabban haladókhoz igazítani. Isten nagylelkűsége abban is megmutatkozik, hogy nem siettet."
(részletek a dolgozatból)
A teljes dolgozat itt olvasható:
Váradi-Szitha Ábel: Hallgatni arany?
Szinodális kompetenciák és szemlélődő imádság
A szerző szerint a közösségben végzett szemlélődő imádság nem csak abban segít, hogy meg tudjuk hallgatni egymást, hanem olyan hagyományos gyakorlatokba is "új életet lehelhet", mint a virrasztás vagy a lelkiismeret-vizsgálat.
"Aki próbált már huzamosabb ideig csendben maradni tudja, hogy ilyenkor a belső zaj felerősödik, vagyis inkább hallhatóvá válik, és Isten hosszas munkája vezethet csak el a valódi csendhez. Mivel egymás valódi meghallgatásának valószínűleg ez a benső zaj is az akadálya lehet, ezért ha valóban szeretnénk meghallgatni egymást, ennek a benső zajnak is el kell halkulnia..."
...
"Magának az imának a menetét közösen dolgoztuk ki (lectio divina, majd szemlélődő ima), egymás tudására és tapasztalatára építve, számomra hitelesen bemutatva, hogy egymás meghallgatásának képessége valóban képes fejlődni a csendes, Istenre odahallgató imádság hatására."
(részletek a dolgozatból)
A teljes dolgozat itt olvasható: