Ugrás a tartalomra
Duna-parti iskola a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola szellemi műhelye
  • Sapientia Napok
    • Sapientia Nap 2025/1: Mire jó a teológia?
    • Sapientia Nap 2024/2: A bölcsesség házat épít
    • Sapientia Nap 2024/1: A bor „ízei” a teológiában, filozófiában, életünkben
    • Sapientia Nap 2023/2: Hit, tudás, egyházi autoritás
    • Sapientia Nap 2023/1: egyMásra utalva
    • Sapientia Nap 2022/2: Az ünneplés művészete
    • Sapientia Nap 2022/1: A szerzetesek hangja
  • Gyermekvédelem
    • "Memorare" kezdeményezés a kiskorúak védelmében
    • "Merjük észrevenni a bántalmazást"
    • Közös képzés indult a Pápai Gergely Egyetemmel
    • Van remény a kiskorúak elleni bántamazások megelőzésére
  • Teremtésvédelem
    • Laudato Si' szemlélődő virrasztás: január 25.
    • Teremtettség, odafordulás és túllépés
  • Szinódus
    • Konferencia a szinódusról - két magyar bíboros fővédnökségével
    • Szinódus 2023-2024
    • Miért fontos?
    • Zsinati alapok
    • Kontinentális találkozó
    • Sapientia Nap 2022/1: A szerzetesek hangja
    • Hallgatóink munkáiból
    • A megkülönböztetésről
    • Ferenc pápa és Vatikán
    • Egyházmegyék
    • A német folyamat
  • Megkülönböztetés
    • ANTIQUA ET NOVA (jegyzék a MI-ról)
    • Gondolatok a megkülönböztetésről és a spiritualitás elvesztéről
    • Eszköz és feladat
    • A megkülönböztetés története
    • Alapok
    • 11 lépés
    • Ferenc pápa katekézise a megkülönböztetésről
    • Személyesen
    • Közösségben
    • A jezsuiták nyomában
  • Liturgia
    • Az imádság helye (video)
    • Vágy a találkozásra
    • Sapientia Nap 2022/2: Az ünneplés művészete
    • Liturgia online
  • Közösség és szervezet
    • A szupervizióról
    • Hangoló
    • Sapientia Nap 2023/1: egyMásra utalva
    • Szupervizor képzés
  • Globális nevelési paktum
    • Arturo Sosa jezsuita generális a Globális Nevelési Paktumról
    • Handout iskoláknak
    • A nevelő falu szövetségre hív
    • „Egy gyermek neveléséhez egy egész falura van szükség”
    • Útmutató (Vademecum)
  • Keresztény gazdaság – KETEG
    • KETEG Események
    • Mi a KETEG?
    • Mit tanulunk a KETEG-en?

Fő navigáció

  • Újdonságok
  • Rovatok
  • Rólunk
  • Szabadegyetem
  • Vigilia a Duna-partin
  • Vasárnapi elmélkedések
  • Napló
  • Olvasnivalók
  • Kapcsolat

Keresés a honlapon

Duna-parti Iskola

Újdonságok

A mi arcaink: Versegi Beáta-Mária CB nővér
chatbot
Félrevezet minket a chatbotok tekintélyi igénye? – Bagyinszki Ágoston OFM esszéje
Sapientia Nap 2025/1: Mire jó a teológia?
A jól ismert egyszarvú – Isó M. Emese írása
Henri Nouwen az együttérzésről
Még több újdonság

Rovatok

Online műhely 
Segítő szó 
Tárt kapuk 
Képek és terek 
Összes rovat
Címke
Vigilia a Duna-partin

Patsch Ferenc SJ: A mesterséges intelligencia álljon az emberi méltóság és a közjó szolgálatában

Alighanem az évszázad kérdése, hogy mire irányul majd a mesterséges intelligencia fejlesztése: vajon az ember támogatása és kiegészítése, vagy annak helyettesítése lesz a beprogramozott cél? S vajon az egyháznak lehet-e szava ebben a kérdésben?

Képek és terek

A jól ismert egyszarvú – Isó M. Emese írása

Újdonság

Isó M. Emese művészettörténész írása nyitja meg Képek és terek rovatunkat. A szerző a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen folytatta tanulmányait; a közösségi média felületein és az ejha! hírlevél révén osztja meg tudását szélesebb körben.

Tárt kapuk

Sapientia à la carte 2025 őszén-telén

Újdonság

Változatos étkekkel várjuk az érdeklődőket, akár a teológia, akár a pszichológia, netán a filozófia területén szeretnének ismereteket szerezni.

Segítő szó

Henri Nouwen az együttérzésről

Újdonság

Segítő szó elnevezésű rovatunkat a segítő szakmákban szolgáló, a pszichológia, a pedagógia, a művészet- és meseterápia, a mentálhigiéné területén dolgozók számára hoztuk létre. Henri Nouwen szavaihoz folyamodunk, nyissa meg ő a rovatot.

Címke
Sapientia Napok

Mire jó a teológia?

Újdonság

Ez volt a címe a tavaszi Sapienta Napnak.

Hernádi Mária, Dobos András, Lukács Ottilia, Török Csaba, Sebestyén József, Dominic Whitehouse, Kék Emerencia előadása valamint a konferencia kerekasztalbeszélgetése újra megtekinthető.

Vigilia a Duna-partin

Patsch Ferenc SJ: A mesterséges intelligencia álljon az emberi méltóság és a közjó szolgálatában

Alighanem az évszázad kérdése, hogy mire irányul majd a mesterséges intelligencia fejlesztése: vajon az ember támogatása és kiegészítése, vagy annak helyettesítése lesz a beprogramozott cél? S vajon az egyháznak lehet-e szava ebben a kérdésben?

További írások:

Rowan Williams a hit és a művészet kapcsolatáról

Nádas Péter: Tanítványai tanították

Urbán József SchP: „Atyám, Atyám, Izrael szekere és fogata!”

Összes bejegyzés
Címke
Szentév 2025

Szent Kapu

Szimbolikus szempontból a Szent Kapu különleges jelentőséggel bír: ez a jubileumi év legerősebb jele, hiszen a zarándokok végső célja, hogy áthaladjanak rajta. A pápa által történő ajtónyitás jelenti a Szentév hivatalos kezdetét.

Személyes univerzus - Ferenc pápa levele az irodalmi nevelésről

„A nyaralás unalma közepette, kihalt városrészek kánikulai magányában egy jó könyv oázissá válik (…). A fáradtság, a harag, a csalódás, a kudarc pillanataiban, és amikor még az imádság sem hozzza meg lelki békénket, egy jó könyv segít átvészelni a vihart, mígnem kevéske nyugalomra találunk. És az olvasás talán új belső tereket nyit meg, amelyek segítenek, hogy ne záruljunk be pár rögeszmés gondolat könyörtelen rabságába.” 

(Ferenc pápa: Levél az irodalom szerepéről a képzésben)

Az ismertetőt itt érheted el a MÉRLEG online oldalán:

https://www.merleg.org/papai-bevezetes-a-szepirodalomba-ferenc-papa-levele-az-irodalmi-nevelesrol/

 

Megkülönböztetés

ANTIQUA ET NOVA (jegyzék a MI-ról)

„A mesterséges intelligencia (MI) nem az intelligencia mesterséges formája, hanem annak egyik terméke –

szögezi le a Hittani Dikasztérium, valamint a Kultúra és Nevelés Dikasztériuma közös útmutatója, amelyet az MI és az emberi intelligencia kapcsolatáról tettek közzé”

Naplóbejegyzések

aug.
04.

Hogyan elemzi a ChatGPT Leó pápa májusi beszédeit?

Felkerültek honlapunkra XIV. Leó pápa májusi beszédei.  Közöltünk egy munkafordítást  az Antiqua et nova (Régi és új) jegyzékről, melyet a mesterséges intelligenciával kapcsolatban adott ki a Hittani és a Kultúra és Nevelés Dikasztériuma. Ezekből adódott az ötlet, hogy ChatGPT elemző erejét találkoztassam a pápa májusi beszédeivel. Veszélyes kísérlet, de talán nem haszontalan. A kérdésem a következő volt: Milyen teológiai és filozófiai szemlélettel bír Leó pápa a májusi beszédek alapján? 

A válasz: 

XIV. Leó pápa teológiai és filozófiai szemlélete a 2025. májusi beszédei alapján

Bevezetés

XIV. Leó pápa 2025 májusában elmondott beszédei nemcsak pasztorális programbeszédek, hanem mélyen gyökereznek egy átgondolt teológiai és filozófiai szemléletben. A következő tanulmány célja, hogy feltárja, milyen intellektuális háttérrel értelmezhetők ezek a beszédek, világosan elkülönítve a pápa által ténylegesen elhangzott gondolatokat, valamint az ezekhez rendelt értelmező filozófiai és teológiai párhuzamokat.

 

I. Krisztusközpontú teológia

Pápai forrás:

  • „Nem a saját terveinket, hanem Krisztust kell hirdetnünk.” (május 25.)
  • „Ő a hajó orra, ő az út, az igazság és az élet.” (május 25.)

Értelmező párhuzam:

  • II. János Pál: Redemptor Hominis – az emberi méltóság krisztológiai alapja.
  • Hans Urs von Balthasar: Theo-drama – a megsebzett Krisztus mint isteni önkinyilatkoztatás.

Tartalmi összegzés: A májusi beszédek szinte mindegyike Krisztust helyezi a középpontba, különösen mint a béke, az irgalom és a közösség forrását. A pápa Krisztust nemcsak tanítóként, hanem élő és szenvedő, jelenvaló Úrként mutatja be, akinek sebeiben van az Egyház jövője.

 

II. Pneumatológia és szinodális egyházkép

Pápai forrás:

  • „A Lélek mindenkit küld – nemcsak a papokat.” (május 18.)
  • „A szinodalitás: hallgatás, megkülönböztetés, küldetés.” (május 11., 18.)

Értelmező párhuzam:

  • Yves Congar OP: I Believe in the Holy Spirit – a Lélek mint az egész Egyház dinamizálója.
  • Karl Rahner: az isteni önközlésre való nyitottság mint a hit aktusa.

Tartalmi összegzés: A Lélek működésének hangsúlyozása állandó motívum. A pápa világossá teszi, hogy a szinodalitás nem struktúra, hanem lelkület: együtt haladás, közös megkülönböztetés és nyitottság. A Lélek nemcsak vezet, hanem tanít is – a közösség minden tagját.

 

III. Irgalom mint isteni magatartás

Pápai forrás:

  • „Isten nem a viharban, hanem a csend hangjában jön.” (1Kir 19,12, május 21.)
  • „A megbocsátás ott kezdődik, ahol az ember megmutatja a sebét.” (május 31.)

Értelmező párhuzam:

  • Ferenc pápa: Misericordiae vultus – az irgalom mint isteni arc.
  • Henri Nouwen: The Wounded Healer – a sebzett Krisztus mint lelkipásztori modell.

Tartalmi összegzés: Az irgalom nem puszta erkölcsi erény, hanem isteni önkinyilatkoztatás. A pápa a sebezhetőség teológiájára épít: az Egyház ott hiteles, ahol nem rejtőzik el a sebei elől, hanem azokból él és szolgál.

 

IV. Népi jámborság és Mária-teológia

Pápai forrás:

  • „A rózsafüzér a nép egyszerű, mély hitének kifejezése.” (május 14.)
  • Mária-imák (május 8., 14., 31.): anyai jelenlét, közbenjárás, vigasz.

Értelmező párhuzam:

  • Ferenc pápa: Evangelii gaudium 122–126. – a népi jámborság teológiai méltósága.
  • Louis-Marie Grignion de Montfort: Márián keresztül Krisztushoz – Totus Tuus spiritualitás.

Tartalmi összegzés: A pápa nem csupán liturgikus vagy dogmatikai keretben beszél Máriáról, hanem mint az Egyház anyai arcáról, amely képes együttérezni, közbenjárni és reményt kelteni. A népi jámborságot nem relativizálja, hanem teológiai forrásként értékeli.

 

V. Relációs és dialogikus antropológia

Pápai forrás:

  • „Az imádságban a kapcsolatok halálnál is erősebbek.” (május 6.)
  • „A többiek nem ellenségek, hanem megszólítandó személyek.” (május 24.)

Értelmező párhuzam:

  • Martin Buber: Ich und Du – a létezés alapja a viszony.
  • Emmanuel Lévinas: a Másik arcának etikája.

Tartalmi összegzés: Az emberi kapcsolatokat nem instrumentális, hanem személyes és spirituális dimenzióban szemléli. A pápa számára minden emberi találkozás lehetőség az isteni jelenlét megtapasztalására – különösen az elutasítottak, szenvedők esetében.

 

VI. Narratív-történeti önértelmezés

Pápai forrás:

  • „Az Egyház akkor hű, ha jövőhöz is hű.” (május 19.)
  • A szentek emlékezetének teológiai jelentősége (pl. május 6.)

Értelmező párhuzam:

  • Paul Ricoeur: Temps et récit – narratív identitás, a múlt és jövő dialógusa.
  • II. Vatikáni Zsinat hermeneutikája: a hagyomány dinamizmusa.

Tartalmi összegzés: A pápa szerint az Egyház nem múzeum vagy doktrínális erőd, hanem emlékező és remélő közösség. A múlt a jövő ígéreteként van jelen: a szentek példája és a zsinati örökség nem ismétlendő, hanem továbbgondolandó.

 

Összegzés

XIV. Leó pápa beszédei alapján egy olyan teológiai-filozófiai szemlélet rajzolódik ki, amely:

  • Krisztus-központú, de nem elvont módon, hanem a sebek és irgalom teológiáján keresztül;
  • Szentlélek-vezérelt és szinodális, amely az egész Egyház közös útját hangsúlyozza;
  • Történeti és relációs, amely szerint az ember és az Egyház kapcsolatokban és történetben létezik;
  • Nyitott a népi spiritualitásra és a világ kérdéseire, nem mint veszélyekre, hanem mint megszólításokra.

Az értelmező párhuzamok nem azt állítják, hogy a pápa e szerzők műveire támaszkodna, hanem azt kívánják feltárni, milyen gondolati keretekben értelmezhető a pápai tanítás struktúrája.

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Talán lehet ezeket a sorokat úgy olvasmi mint veszélyes, ellenőrizetlen kijelentéseket, meg úgy is amik megszólítanak. Engem megszólítottak, ezért merem közreadni. 

Tisztelve mindenki érzékenységét, Guba András SchP

jún.
22.

Patsch Ferenc SJ: A mesterséges intelligencia álljon az emberi méltóság és a közjó szolgálatában

Patsch Ferenc SJ: Antiqua et nova

A mesterséges intelligencia álljon az emberi méltóság és a közjó szolgálatában

Alighanem az évszázad kérdése, hogy mire irányul majd a mesterséges intelligencia fejlesztése: vajon az ember támogatása és kiegészítése, vagy annak helyettesítése lesz a beprogramozott cél? S vajon az egyháznak lehet-e szava ebben a kérdésben? Egyesek amellett kardoskodnak, hogy a keresztényeknek inkább távol kellene tartaniuk magukat az ilyen és hasonló, úgyszólván „világias” kérdésfeltevésektől, és kizárólag az emberek örök üdvösségével kellene foglalkozniuk. Csakhogy egy holisztikusabb (és nem ideológiailag beszűkített) látásmód azt sugallja, hogy éppen annak érdekében, hogy „természetfeletti” küldetését teljesíthesse, az egyház feladatai közé tartozik az is, hogy „Isten vándorló népének” (GS 48) evilági kérdésekben is eligazítást nyújtson. A földi élet és a túlvilági üdvösség/boldogság ugyanis komplex összefüggésben állnak egymással; szigorúan véve egymástól elválaszthatatlanok.

Ferenc pápa tanítóhivatala az Antiqua et nova [AN] kezdetű nota (megjegyzés) közreadásával – amely a Hittani Dikasztérium, valamint a Kultúra és Nevelés Dikasztériuma közös munkájának eredményeképpen 2025. január 28-én jelent meg, és amelyet maga a pápa is kézjegyével látott el – nemcsak a fenti kérdésben teszi le a voksot, hanem egyúttal átfogó és informált elemzést is nyújt a mesterséges intelligenciára vonatkozó etikai kérdéshorizont széles spektrumáról. A viszonylag terjedelmes – mintegy 40 nyomtatott oldalt kitevő (117 bekezdést és 215 lábjegyzetet tartalmazó) – dokumentum korántsem amolyan „egyszerű hitvédelmi irat”. A műfaj standardjai egyébként is magasak, ám az AN még ebben a mezőnyben is feltűnő igényességgel veszi számba a mesterséges intelligencia jelenleg belátható „kihívásait” és „lehetőségeit”. Transzdiszciplináris megközelítése a technológia e kortárs jelenségének tudományosan informált, ugyanakkor hitelesen teológiai olvasatával szolgál, amelyet összeköt az egyház társadalmi tanításával. Alapvető üzenete kettős: egyrészt az emberi intelligencia elvileg redukálhatatlan a mesterséges intelligenciára (vö. AN 7–12; 30–35); másrészt erkölcsös fejlesztését két szempontnak, az emberi méltóságnak és a közjó előmozdításának kell vezérelnie (vö. AN 48; 50; 106; továbbá 42; 43; 110). A dokumentum realista szemléletű, ám egyúttal reményt is sugall: „a MI az emberiség szolgálatába állhat és képes hozzájárulni a közjóhoz” (AN 106; vö. továbbá 110).

A tanítóhivatali nota alapvetően Ferenc pápa korábbi, a témára vonatkozó megnyilvánulásaira épül, ám több is, mint azok rendszerbe szedett összefoglalása. Hat szervesen egymásra épülő részből áll: egy rövid „Bevezetés[t]” követően (I.) tisztázza, hogy „mi a mesterséges intelligencia” (II.), majd elemzi az „intelligencia [fogalmát] a filozófiai és teológiai hagyományban” (III.). Ezután „az etika szerepé[t veszi górcső alá] a MI fejlesztésének és használatának irányításában” (IV.), majd pedig – a legterjedelmesebb részben – az „egyes [sajátos] kérdések[et]” (V.) tárgyalja viszonylag részletesen. Az irat „végső megfontolások[kal]” (VI.) zárul. A rendelkezésre álló terjedelmi korlátok miatt e helyt csak arra vállalkozhatunk, hogy a teljesség igénye nélkül számba vegyük a dokumentum legfontosabb gondolatait, különös tekintettel az újdonságokra.

(A teljes írás a Vigilia júniusi számában olvasható.)

 

jún.
15.

A Szentháromság ábrázolása a szófiai Bojana templomban

A SZENTHÁROMSÁG ÁBRÁZOLÁSA  A SZÓFIAI BOJANA TEMPLOMBAN (1259)

Tornay Krisztina

 

A mai Szófia külvárosában, a Vitosa-hegy oldalában emelt kis templomban a XIII. század elején egy különlegesen nagy tehetségű művész dolgozott. Falfestményei  - különösen a 2006-os restaurálást követően – eleven, friss színeivel és megdöbbentően jó állagukkal is kitűnnének a középkori ortodox falképek közül.

Azonban van még egy, zavarba ejtő és végeredményben megmagyarázhatalan sajátsága a képeknek: az európai korareneszánsz friss levegője árad el rajtuk. 

S történik ez úgy, hogy a kutatás mai állása szerint a festő, Vasilii, egy – ma Görögország területén lévő – kis, bolgárok lakta faluból, Subonoscha-ból származott.  Ma ez görög falu, Nea Suli a neve. A második bolgár birodalom fénykorában működött egy igen tevékeny és híres festőiskola, az ún. Tarnovo-i műhely, de emlékei közül egyedül a bojanai maradt fenn sértetlenül.

A kicsiny templomot a bolgár cár szófiai helytartójának, sebastokrátorának adományából festették ki. Kalajan és felesége, Desislava donátor-portréit a templom hajójában láthatjuk, velük szemben  rokonaik, uralkodójuk: Konstantin Tich cár és felesége, Irina állanak. Különösen az adományozó házaspár vonásai egyediek, személyiségük finoman ábrázolt: méltóság, alázat és nyugalom árad belőlük. 

 

A templom gazdagon díszített belső tere bibliai jelenetek és szentek mellett a védőszent, Szent Miklós életét ábrázolja az ún. narthexben, előcsarnokban. 

A belső, tkp-i templom-részben kiemelten Jézus életének eseményeit szemlélhetjük. 

A Szentháromság tiszteletét több elem is megjeleníti: Jézus a kupolában mint Pantokrátor, az Utolsó Ítélet bírája látható. A kupola alatt a „Szent Arc”, Jézus igazi képmása tűnik elénk, ahogy Veronika kendőjén megjelent. 

 

 

E festmény alatt pedig a mennybe emelkedő Jézust láthatjuk, majd a Színeváltozás Jézusát. Ez a képsor vezet el az Istenszülő Szűz Mária ölében ülő megtestesült Fiú alakjához. 

A Jézus életét megjelenítő képekkel együtt ez a szentély Istennek a második személyben, a Fiúban megjelenő arcát mutatja: hangsúlyozza az isteni és emberi természet egységét. A kompozíció felfelé emel: a megszületett Gyermek van a legközelebb a nézőhöz, majd egyre feljebb emelve szemét a színeváltozás jelenetében felfénylik Jézus Atyával való egysége, a mennybemenetel angyalok által emelt mandorlájában  már az uralkodó Krisztust látjuk, aki a kupolában ítélőként jelenik meg. 

Különösen kedves, üde Jézus-ábrázolást láthatunk az újszülött Jézus mosdatása és a 12 éves Jézus megtalálása a templomban  jelentekben.

A Szentlélek ábrázolása rejtettebben fedezhető fel, mint a Fiúé. Több jelenetben is szerepel, ezek közül a Jordánban való megkeresztelkedés képe sérült. A Szentlélek galamb alakjában egy boltíven jelenik meg, sugárzó körív közepén. Mai formájában két réteget is feltártak. Egy 1928-as fotón még restaurálatlan formában jelent meg. 

Ez az ábrázolás a pünkösdi jelenet része: a Szentlélekből kiinduló sugarak az apostolok felé nyúlnak és tűznyelvvé alakulnak felettük. Sajnos, ez a rész is eléggé sérült, nehezen kivehető. 

 

Az Atya alakja még rejtettebben jelenik meg: a nartexből a templomba nyíló kis ajtó feletti timpanon képének apró részleteként. Az Istenszülő feletti ívben látható az Atya áldó keze. A sok színes részlet közt ez az egyetlen, ami az eredetiben is színtelen, fekete-fehér. Hiszen az Atyát sosem látta senki, a Fiú nyilatkoztatta ki…

     

 

Fekete-fehér képek: 

https://archive.org/details/grabar-andre-l-eglise-de-boiana-2nd-ed.-sofija-1978_202102/Andre%20Grabar%20%5B%D0%90%D0%BD%D0%B4%D1%80%D0%B5%D0%B9%20%D0%93%D1%80%D0%B0%D0%B1%D0%B0%D1%80%5D%20-%20%D0%91%D0%BE%D1%8F%D0%BD%D1%81%D0%BA%D0%B0%D1%82%D0%B0%20%D1%86%D1%8A%D1%80%D0%BA%D0%B2%D0%B0%2C%201924/page/n115/mode/2up?view=theater

Restaurálás előtti színes képek: 

https://archive.org/details/grabar-andre-l-eglise-de-boiana-2nd-ed.-sofija-1978_202102/Grabar%2C%20Andr%C3%A9%20-%20L%20eglise%20de%20Boiana%202nd%20ed.%20Sofija%20%281978%29/page/n73/mode/1up?view=theater

Fotók: 

Tornay Krisztina, Wikipédia

Forrás: 

Boshidar Dimitrov: Die Kirche von Bojana Hlg. Nikolaus und Panteleimon. Nationales Historisches Muzeum, Szófia, é.n. 

André Grabar: L’ Église de Boiana, Szófia, 1924. és 1978.

 

 

máj.
14.

A szinódusi főtitkárság levele XIV. Leó pápához

Áldott Szentatyánk!

A Szinódus Főtitkársága hálás szívvel köszöni meg az Úrnak, hogy Téged rendelt az egyház élére. Örömmel tölt el bennünket, hogy Veled, aki e titkárság szolgálatát is vezeted, együtt járhatjuk közös utunkat, és részt vehetünk abban a szolgálatban, amelyet az egyház egységéért vállalsz.

A szinódus maga az egyház útja, amelyet a Szentlélek vezet: a feltámadt Krisztus ajándéka ez, aki képessé tesz bennünket arra, hogy missziós egyházként növekedjünk, és az evangélium figyelmes hallgatása által folyamatos megtérésben éljünk. A Ferenc pápa által összehívott szinódus Isten egész népét bevonja ebbe a közös úton járásba. Mindenki - karizmája, hivatása és szolgálata szerint - a megkülönböztetés útján keresztül járul hozzá Isten Országának építéséhez.

A 2021-ben megkezdett folyamat - amely az Isten népe meghallgatásával indult - a XVI. püspöki szinódus Záródokumentumával, amely Ferenc pápa jóváhagyott lezárta a lelkipásztori megkülönböztetés idejét. “A Záródokumentum már most gyakorlatban kivitelezhető irányelveket is tartalmaz a helyi egyházak számára, melyek – figyelembe véve a helyi sajátosságokat és hagyományokat, a megvalósított és megvalósítandó intézkedéseket – segítenek tanulni és fejlődni a missziós, szinodális Egyháznak megfelelő módon.” (vö. Ferenc pápa záródokumentumot kísérő jegyzete) Ezzel párhuzamosan munkacsoportok dolgoznak azon, hogy Őszentséged elé javaslatokat terjesszenek az egész Egyház életét érintő döntések meghozatalára.

Most, hogy ez az út vezetésed alatt folytatódik, bizalommal tekintünk az általad kijelölt irányokra. Szeretnénk támogatni az egyházat abban, hogy olyan közösséggé növekedjék, amely nyitott a meghallgatásra, közel áll minden emberhez, és képes hiteles, befogadó kapcsolatokra - hogy valóban Isten mindenki számára nyitott otthonává és családjává váljék: missziós, szinodális egyházzá.

A Szinódus Főtitkársága továbbra is teljes készséggel áll rendelkezésedre, hogy az együttműködés és az engedelmesség lelkületével ajánlja fel szolgálatát.

Gyermeki szeretettel és imádságos lélekkel:

 

Mario Card. Grech (általános főtitkár) 

Sr. Nathalie Becquart, X.M.C.J. (altitkár)

H.E. Msgr. Luis Marín de San Martín, O.S.A. (altitkár)

 

Angolból fordította Kalmár Petra

eng_lettera_a_papa_leone_xiv.pdf (179.35 KB)

A Záródokumentum és benne Ferenc pápa záródokumentumot kísérő jegyzete:

xvi._puspoki_szinodus_zarodokumentuma.pdf (426.18 KB)
ápr.
20.

Húsvét

MEGVÁLTÁS 

Michalis Vasilakis képei

 

A görög művész minimális eszköztárral és a bizánci-görög szakrális festészet hagyománya iránti tisztelettel közelíti meg a húsvét titkát. 

A keleti liturgiában a nagyszombat történetéhez szorosan kapcsolódik Jézus pokolra szállása: az a mozzanat, amikor felkeresi az igazakat, akik előtte éltek és rá várakoztak a pokol tornácán. Közülük kiemelt szerepe van Ádámnak és Évának, akik az emberiség szimbolikus alakjai. Emberpár, az ősbűn elkövetői. De ők azok, akiknek az ígéret is elhangzott: a Teremtő Atya nem hagyta vígasz nélkül magukra maradt, tőle elszakadt teremtményeit. Az ún. protoevangélium (Ter3,15) reményét Jézus váltotta valóra: Ő győzte le a Gonoszt, a halál, sötétség, bénultság, bűn és reménytelenség fejedelmét. 

Ádám és Éva az elsők, akiket nagyszombaton Jézus kiszabadít a sötétségből és a fényre emel. 

A kompozíció egyik változatán az ősszülők sötét gomolyagként, formátlan, görcsben összerándult alakokként jelennek meg. Az arany háttér előtt sötétségük, fény-nélküliségük még kontrasztosabb. Ádám eltakarja arcát szégyenében, Éva lehajtja fejét. Kezüket mégis az egyetlen reménység, Jézus felé nyújtják, aki könnyedén emeli ki őket a színtelen, szürkés sírból. 

Egy másik változatban Ádám és Éva bekerült Jézus sugárzó körébe és maguk is átfénylenek: ruhájuk fehérebb a hónál, akárcsak Jézusé. 

Az ő megváltás utáni szomjukat, sötétségüket látjuk a húsvét hajnalban a sírhoz siető asszonyok alakjában is. Csak az üres sírt találva kétségbeesetten panaszkodnak: alakjuk félelmet, bánatot, összetörtséget fejez ki. A Jézus nélküli sír kulisszái közt kóborolnak elveszetten, egymástól is elválasztva: ki-ki a maga reménytelenségével. A háttérben azonban  felfénylik az aranyló Nap: még nem mernek rátekinteni, de egyikük kezeit — Éva mozdulatával —felfelé nyújtja. 

 Az igazi, személyes-baráti találkozást a Feltámadottal az utolsó képen szemlélhetjük.

 Jézus megjelenik az apostolok között, s egyikük – valószínűleg épp a „hitetlen” Tamás —  személyében magához öleli őket.  Ez a személyes találkozás az, ami a húsvét valódi öröme, Teremtő és teremtmény, Megváltó és megváltásért sóvárgó egymásra találása.



Tornay Krisztina Petra SSND

ápr.
18.

Nagypéntek

Keresztút Mária szemével

Tornay Krisztina Petra

A budai klarisszák közösségénél volt egy középkori eredetű, nagyheti áhítatgyakorlat a XVIII. században. Feloszlatásuk (1782, II. József) után a helyükre lépő Erzsébet-apácák átvették ezt a szokást és egészen 1948-ig élt náluk tovább. Ekkor őket is feloszlatták. 

Van azonban egy barokk olajfestmény, ami megőrizte ezt a hagyományt. Egy magyar – pozsonyi vagy budai – klarissza nővér festette meg a szenvedés állomásait. Ezek nem egyeznek meg a mai keresztúttal, de szintén 15 lépcsőből állnak. A középkori látnokok – Svéd Szent Brigitta és a klarissza Magdaléna Breutel – Jézus szenvedését egészen részletekbe menően, közelről írták le. Az ő szavaik nyomán keletkezett az a jámbor gyakorlat, hogy Jézus szenvedését állomásokra osztva, azokon el-elidőzve élik át vele együtt a megváltó kínszenvedés és halál történetét.  S ami a megközelítés legfontosabb fókusza: Mária szemléli a jeleneteket: az alsó képsor végén láthatjuk őt. 

 

 

Mária, az anya szemével tekinteni Jézust ezekben az órákban, az együttérzés egészen bensőséges, közeli lehetőségét adja. Alapvetően női jellegű spirituális megközelítés ez. A képek szemlélése, a vizualitásra való nyitottság, a kapcsolódás jellege és az odaadó azonosulás nem az értelmet, hanem a szívet mozdítja meg. 

A keresztút végig járásához egy egyszerű vezető: csupa Jézus-arc. Szemlélhetjük úgy, mint Mária, aki Jézus számtalan arcát ismerte, szenvedésében mégis másként, soha nem látott módon látta őt.  

keresztut_maria_szemevel_2.pdf (1.5 MB)
ápr.
18.

A remény keresztútja fiatalokkal

a-remeny-keresztutja.pdf (18.14 MB)

A szöveg itt tölthető le.

a-remeny-keresztutja.pdf (18.14 MB)
Még több naplóbejegyzés

Olvasnivalók

szep.
10.

A mi arcaink: Versegi Beáta-Mária CB nővér

A Magyar Kurír 2022-ben készített születésnapi interjút Versegi Beáta-Mária CB nővérrel, aki számos egyéb tevékenysége mellett a Sapientia oktatója is. Hamarosan elkészül A mi arcaink projekt keretében az első interjúnk, de addig is fogadjátok szeretettel ezt a három évvel ezelőtti beszélgetést, melyben sok személyes témáról vall Beáta nővér.

szep.
05.

Félrevezet minket a chatbotok tekintélyi igénye? – Bagyinszki Ágoston OFM esszéje

Bagyinszki Péter Ágoston OFM, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola rektora nyitja meg írásával a Duna-parti Iskola új Online műhely rovatát. 

szep.
04.

A jól ismert egyszarvú – Isó M. Emese írása

Isó M. Emese művészettörténész írása nyitja meg Képek és terek rovatunkat. A szerző a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen folytatta tanulmányait; a közösségi média felületein és az ejha! hírlevél révén osztja meg tudását szélesebb körben.

szep.
04.

Henri Nouwen az együttérzésről

Segítő szó elnevezésű rovatunkat a segítő szakmákban szolgáló, a pszichológia, a pedagógia, a művészet- és meseterápia, a mentálhigiéné területén dolgozók számára hoztuk létre. Henri Nouwen szavaihoz folyamodunk, nyissa meg ő a rovatot.

szep.
03.

Sapientia à la carte 2025 őszén-telén

Változatos étkekkel várjuk az érdeklődőket, akár a teológia, akár a pszichológia, netán a filozófia területén szeretnének ismereteket szerezni.

jún.
30.

Együtt visszaszerezzük a sebeket hordozó Egyház hitelességét

jún.
18.

Merjünk hangot adni .... vágyunknak.

Még több olvasnivaló

Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola

1052 Budapest, Piarista köz 1.
tel.: (+36 1) 486 4421
e-mail: dunapartiiskola@sapientia.hu

Lábléc gyors

  • Főiskolánkról
  • Események
  • Könyvtári esték

Lábléc

  • Képzéseink
  • Kiadványaink
  • Katalógusok
  • Adatbázisok
© 2020-2025 Sapientia