A SZENTHÁROMSÁG ÁBRÁZOLÁSA A SZÓFIAI BOJANA TEMPLOMBAN (1259)
Tornay Krisztina
A mai Szófia külvárosában, a Vitosa-hegy oldalában emelt kis templomban a XIII. század elején egy különlegesen nagy tehetségű művész dolgozott. Falfestményei - különösen a 2006-os restaurálást követően – eleven, friss színeivel és megdöbbentően jó állagukkal is kitűnnének a középkori ortodox falképek közül.
Azonban van még egy, zavarba ejtő és végeredményben megmagyarázhatalan sajátsága a képeknek: az európai korareneszánsz friss levegője árad el rajtuk.
S történik ez úgy, hogy a kutatás mai állása szerint a festő, Vasilii, egy – ma Görögország területén lévő – kis, bolgárok lakta faluból, Subonoscha-ból származott. Ma ez görög falu, Nea Suli a neve. A második bolgár birodalom fénykorában működött egy igen tevékeny és híres festőiskola, az ún. Tarnovo-i műhely, de emlékei közül egyedül a bojanai maradt fenn sértetlenül.
A kicsiny templomot a bolgár cár szófiai helytartójának, sebastokrátorának adományából festették ki. Kalajan és felesége, Desislava donátor-portréit a templom hajójában láthatjuk, velük szemben rokonaik, uralkodójuk: Konstantin Tich cár és felesége, Irina állanak. Különösen az adományozó házaspár vonásai egyediek, személyiségük finoman ábrázolt: méltóság, alázat és nyugalom árad belőlük.
A templom gazdagon díszített belső tere bibliai jelenetek és szentek mellett a védőszent, Szent Miklós életét ábrázolja az ún. narthexben, előcsarnokban.
A belső, tkp-i templom-részben kiemelten Jézus életének eseményeit szemlélhetjük.
A Szentháromság tiszteletét több elem is megjeleníti: Jézus a kupolában mint Pantokrátor, az Utolsó Ítélet bírája látható. A kupola alatt a „Szent Arc”, Jézus igazi képmása tűnik elénk, ahogy Veronika kendőjén megjelent.
E festmény alatt pedig a mennybe emelkedő Jézust láthatjuk, majd a Színeváltozás Jézusát. Ez a képsor vezet el az Istenszülő Szűz Mária ölében ülő megtestesült Fiú alakjához.
A Jézus életét megjelenítő képekkel együtt ez a szentély Istennek a második személyben, a Fiúban megjelenő arcát mutatja: hangsúlyozza az isteni és emberi természet egységét. A kompozíció felfelé emel: a megszületett Gyermek van a legközelebb a nézőhöz, majd egyre feljebb emelve szemét a színeváltozás jelenetében felfénylik Jézus Atyával való egysége, a mennybemenetel angyalok által emelt mandorlájában már az uralkodó Krisztust látjuk, aki a kupolában ítélőként jelenik meg.
Különösen kedves, üde Jézus-ábrázolást láthatunk az újszülött Jézus mosdatása és a 12 éves Jézus megtalálása a templomban jelentekben.
A Szentlélek ábrázolása rejtettebben fedezhető fel, mint a Fiúé. Több jelenetben is szerepel, ezek közül a Jordánban való megkeresztelkedés képe sérült. A Szentlélek galamb alakjában egy boltíven jelenik meg, sugárzó körív közepén. Mai formájában két réteget is feltártak. Egy 1928-as fotón még restaurálatlan formában jelent meg.
Ez az ábrázolás a pünkösdi jelenet része: a Szentlélekből kiinduló sugarak az apostolok felé nyúlnak és tűznyelvvé alakulnak felettük. Sajnos, ez a rész is eléggé sérült, nehezen kivehető.
Az Atya alakja még rejtettebben jelenik meg: a nartexből a templomba nyíló kis ajtó feletti timpanon képének apró részleteként. Az Istenszülő feletti ívben látható az Atya áldó keze. A sok színes részlet közt ez az egyetlen, ami az eredetiben is színtelen, fekete-fehér. Hiszen az Atyát sosem látta senki, a Fiú nyilatkoztatta ki…
Fekete-fehér képek:
Restaurálás előtti színes képek:
Fotók:
Tornay Krisztina, Wikipédia
Forrás:
Boshidar Dimitrov: Die Kirche von Bojana Hlg. Nikolaus und Panteleimon. Nationales Historisches Muzeum, Szófia, é.n.
André Grabar: L’ Église de Boiana, Szófia, 1924. és 1978.