„Az egyháznak hidakat kell építenie, és magának is hídnak kell lennie”
– mondta Gracias bíboros.
A szinódus ma délelőtti munkáját a VI. Pál teremben, 351 résztvevővel kezdte meg, melyen a résztvevők imádsággal fejezték ki a közel-keleti helyzethez való kapcsodásukat, osztozva azok fájdalmában, akik a háborúban szenvednek. Ezt Paolo Ruffini, a Kommunikációs Dikasztérium prefektusa ismertette a Szentszék sajtótermében az újságíróknak tartott tájékoztatón, amely 13:30-kor kezdődött, és Cristiane Murray igazgatóhelyettes vezette be. A pápa „ezen a szomorú napon” levelet küldött a közel-keleti katolikusoknak. A szinódusi ülésnap megnyitásakor Grech bíboros emlékeztetett arra, hogy a mai nap „az ima és a böjt napja” a pápa akaratából, amely a tegnapi Santa Maria Maggiore-ban elmondott rózsafüzér imádságot követi. „Imádság, böjt, jótékonykodás” - hangsúlyozta Ruffini, emlékeztetve arra, hogy Almoner Konrad Krajewski bíboros ma délelőtt beszédet mondott az ülésteremben, és bejelentette, hogy a mai naptól kezdve gyűjtést indítottak Gabriel Romanelli atya gázai plébániája részére, „akit a pápa minden nap felhív, hogy tanúskodjon a szenvedőkhöz való közelségéről.”
Az irgalmas szamaritánus stílusa
A Kommunikációs Dikasztéria prefektusa arról tájékoztatott, hogy a pápa által tegnap bejelentett 21 új bíboros közül 9 részt vesz a szinóduson. Ők: Luis Gerardo Cabrera Herrera, Tarcisio Isao Kikuchi, Pablo Virgilio Siongco David, Ladislav Nemet, Jaime Spengler, Ignace Bessi Dogbo, Dominique Mathieu, Roberto Repole, Timothy Peter Joseph Radcliffe.
Ruffini ezután felidézte Ignazia Angelini bencés szerzetesnővér meditációját, valamint Jean-Claude Hollerich bíboros, a szinódus főrelátora által az Instrumentum laborisról mondott gondolatait. Kemelte: „Ignazia anya arra buzdított bennünket, hogy a szinodális egyház útját az irgalmas szamaritánus stílusában járjuk. A szamaritánus – mondta – a szinódusi út jelképe, egy olyan megközelítésmód, amely magában foglalja az alázatot és az együttérzést. Ez egy radikálisan új küldetés elfogadására készteti az egyházat, amelyet az irgalom és a hiteles kapcsolatok vezérelnek. Ezért a szinodális egyházzá válás útján nagy hangsúlyt kell fektetni nemcsak az egyének, hanem a kapcsolatok megtérése is."
A szinódusi gyűlés mai munkája
Hollerich bíboros a kapcsolatokról szóló elmélkedéshez hozzáfűzte a béke témáját, és felvázolta az Instrumentum laboris Kapcsolatok-ról szóló fejezetét, amely mélyreható elemzést nyújt a szinodális egyház számára alapvető kapcsolatokról - mondta Ruffini. Ezután Giacomo Costa atya részletesen ismertette a munkamódszert, amelyet a tájékoztatón Sheila Pires, az Információs Bizottság titkára mutatott be az újságíróknak. A délelőtt és a délután is a szinodális párbeszédek és az imádság ritmusában zajlott. A negyedik általános közgyűlést holnapra tervezik, amellyel kapcsolatban Pires bejelentette: „A közgyűlés azt tervezi, hogy a belső szabályzat 13. cikke alapján megválasztja a bizottság tagjait a záródokumentum elkészítéséhez. Majd a nyelvi csoportok beszámolói kerülnek bemutatásra. Az első héten a már elfogadott modell szerint szavazunk a megbeszélés napirendjéről, majd felszólalásokkal folytatódik a nap.” Végül Pires rámutatott, hogy két pasztorális teológiai fórumot szerveznek szerda délutánra a következő témákban: „Isten népe, a misszió alanya” és „A püspök szerepe és tekintélye a szinodális egyházban.”
A szinódusi út Ázsiában
Az Egyháznak hidakat kell építenie és hídnak kell lennie, ezért oda kell figyelnie a különböző kultúrákra és vallásokra, ápolni a párbeszédet és a szinodalitást. Oswald Gracias indiai bíboros, Bombay érseke - annak a Bíborosi Tanácsnak a tagja, amelyet a Szentatya pápasága kezdetén hozott létre, hogy segítsék az egyház kormányzását -, kiemelte: semmi kétsége afelől, hogy a szinodalitásban nem lehet előrehaladni interkulturalitás nélkül. A II. Vatikáni Zsinat után – tette hozzá – a mások elfogadása és tisztelete már széles körben megerősített fogalmak. A bíboros egy ázsiai példát is megemlített, ahol 2022-ben egy közgyűlés foglalkozott a szinóduson éppen tárgyalt kérdésekkel, kiemelve a lelkipásztorkodás megújításának szükségességét. A közös munka és az együtt haladás kulcsfontosságú pontok. Gracias bíboros számára elengedhetetlen a kultúrák tisztelete, mivel Isten Országa építéséhez olyan országokban, ahol különböző helyi kultúrák léteznek, szükség van azok elismerésére. Nem szükséges tehát erőszakosan téríteni, fogalmakat vagy koncepciókat erőltetni, mivel nem értenék meg. Ezen oknál fogva is szinodálisan kell működnünk.
A testvériség hangsúlyozása
Az ázsiai kontinensen különféle találkozókra került sor 2023-ig, amikoris közel kétszáz püspök találkozott és tárgyalt a vallások tiszteletéről, a laikus mozgalmakról és a keresztségről. “A más hitvilágokkal kapcsolatban megváltozott a felfogásunk. Már nem más vallásnak hívjuk őket, hanem szomszédos vallásnak” – folytatta a bíboros, kitartva amellett, hogy együtt kell működnünk. Az ázsiai püspökök is tudomásul vették a digitális világ fontosságát, és munkájuk folytatását látják a szinódusban. „Biztos vagyok abban, hogy a dolgok jó irányba tartanak – mondta Bombay érseke –, épülünk a testvériségben és az egyház iránti szeretetben.”
Egyetlen család
Msgr. Gintaras Grušas, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke, Vilnius érseke hozzászólásában megosztotta, hogyan élték meg a pápa által a világbékéért kezdeményezett imádság és böjtölés napját a délelőtti szinódusi gyűlésen. “A szinóduson a háború okozta szenvedéseket közel engedve magunkhoz megtapasztaljuk, hogy mindannyian egy család vagyunk” – fejtette ki –, „egy család, amely a békéért imádkozik.” „A párbeszéd a küldetésünk” – jegyezte meg és kiemelte az egyházak közötti kapcsolatok erősítésének szükségességét, különösen a szenvedés idején.