2025. április 10.
5. nagyböjti hét csütörtök
Ábrám arcra borult, Isten pedig ezt mondta neki:
„Íme, ezt a szövetséget kötöm veled. Sok nemzet atyja leszel. Ezért ne hívjanak többé Ábrámnak, hanem Ábrahám legyen a neved, mivel sok nemzet atyjává teszlek. Megsokasítom ivadékodat, nagy néppé leszel; és királyok származnak majd tőled. Szövetséget kötök veled nemzedékről nemzedékre és utódaiddal is örök szövetséget, hogy Istene legyek neked és utódaidnak. Neked és utódaidnak adom majd azt a földet is, ahol most vándorként és idegenként bujdosol; Kánaánnak egész földjét népednek adom örök tulajdonul, – és Istenük leszek nekik.”
Majd Ábrahámhoz így beszélt tovább az Úr:
„Éppen ezért tartsd meg e szövetségemet, te és utódaid nemzedékről nemzedékre!”
Ter 17,3-9
Nevet kapni Istentől
Mi a nevem Isten előtt?
Milyen áldással és milyen ígérettel kezdődött a létezésem, a “vanságom”, a szövetségem Istennel?
Mi az Isten álma rólam?
Hol van az én Kánaánom?
Olyan kérdések ezek, amelyeken az életem napfényes és árnyékos napjain is merengeni lehet, merengeni érdemes.
Amikor felsejlik az Ígéret földje az életemben, amikor el sem fér a sok jó, a sok ajándék a szívemben, amikor csodák történnek velem nap mint nap, amikor átaranyozódik az életem az Isten szeretetével…akkor fontos hálás szívvel Istenemhez fordulni.
Talán ennél is fontosabb - annak is kell lennie - az árnyékos napokon, az elveszettségeimben, a zuhanásokban, nyomasztó kicsinységeim közepette Isten arcát keresnem, mert Ő ezekben a napokban is maga felé fordít.
Ő nem távolodik, csak én veszek el, távolodom el, sodródom el néha...
Berki Barbara