2025. április 7.
5. nagyböjti hét hétfő
Egy alkalommal Jézus így beszélt a templomban egybegyűlt zsidókhoz:
„Én vagyok a világ világossága. Aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága.”
A farizeusok erre azt mondták: „Te önmagadról tanúskodsz. Tanúbizonyságod nem érvényes.”
Jézus így válaszolt: „Igaz, hogy én önmagamról tanúskodom, mégis érvényes a tanúságtételem, mert tudom, honnét jöttem és hová megyek. Ti ellenben nem tudjátok, honnét jöttem és hová megyek. Ti a test szerint ítéltek. Én nem mondok senkiről ítéletet, de ha kijelentek valamit, igaz az én állításom, mert nem vagyok egyedül, hanem én és az Atya, aki küldött engem. Márpedig a ti törvényetek azt írja, hogy két személy együttes bizonyságtétele hitelt érdemel. Bizonyságot teszek tehát magamról én, és bizonyságot tesz rólam, aki engem küldött: az Atya.”
Erre megkérdezték tőle: „Hol a te Atyád?” Jézus azt felelte: „Sem engem nem ismertek, sem Atyámat. Ha ismernétek engem, Atyámat is ismernétek,”
Ezeket mondta Jézus a templomkincstár mellett, amikor tanított a templomban. De senki sem fogta el, mert még nem jött el az ő órája.
Jn 8,1-11
Jézus hétszer mondja a János evangéliumában, hogy "ÉN VAGYOK". Ez itt a második ilyen kijelentés. Ezek a mondatok utalnak a Mózes és a csipkebokor történetében megjelenő Istenre, aki VAN: Én vagyok, aki vagyok. (Kiv, 3, 14). Jézus olyan Istenként VAN számunkra, aki a világosság.
Akik őt követik, azok számára Jézus az élet világossága. Általa azt látjuk, ami életet ad nekünk. Úgy tudjuk látni az a világot, hogy abból számunkra élet fakad. Az a nézőpont, ahogy Jézus felől látszik a világ, az Életadó, vagyis Isten szándéka szerint való. “Hogy életü(n)k legyen, és bőségben legyen…” (Jn10,10)
Szeretnénk úgy látni a világot, egymást, magunkat, az Atyát, ahogyan Jézus látja. Mert ez a látásmód az Élet látásmódja. Ehhez az kell, hogy kövessük őt. Lépjünk a nyomába: és lépésről lépésre válik a világ életadóvá.
Guba András