2025. április 5.
4. nagyböjti hét szombat
Amikor Jézus a jeruzsálemi templomban tanított, szavainak hallatára a nép közül egyesek felkiáltottak: „Ez valóban a Próféta.” Mások meg azt mondták: „Ez a Messiás.” Voltak azonban olyanok, akik megkérdezték: „Hát Galileából jön a Messiás? Az írás szerint nemde Dávid családjából és Dávid városából, Betlehemből kell jönnie a Messiásnak?”
Erre szakadás támadt a nép között. Néhányan el akarták őt fogni, de senki sem mert rá kezet emelni. A szolgák (akiket Jézusért küldtek), nélküle tértek vissza a főpapokhoz és a farizeusokhoz.
Azok felelősségre vonták őket: „Miért nem hoztátok őt ide?” A szolgák mentegetőztek: „Ember így még nem beszélt!” Erre a farizeusok rájuk förmedtek: „Csak nem vezetett titeket is félre? Mondjátok: hitt-e benne egy is a főtanács tagjai vagy a farizeusok közül? Csak ez az átkozott népség, amely semmit sem ért a törvényhez.” Ekkor az egyik tanácstag, Nikodémus, aki egy alkalommal éjnek idején fölkereste Jézust, így szólt: „A mi törvényünk nem ítélkezik senki felett anélkül, hogy ki ne hallgatta volna, és meg nem állapította volna, mi (rosszat) cselekedett.”
A többiek azonban neki támadtak: „Talán te is galileai vagy? Kutass csak utána, és rájössz, hogy Galileából nem származik próféta!”
Ezután mindegyikük hazatért.
Jn 7,40-53
Érdekes ez a jánosi szövegrész. Látszólag érdektelen kötekedés Jézus származásáról, hogy ki is ő.
A téma többedszerre tér vissza Jánosnál, láthatóan fontos Jézus kortársainak. Körülbelül annyira, mint manapság is karaktergyilkosság formájában kutakodni valakinek a múltjában, származásában, hogy aztán lejárató következtetéseket tudjanak levonni belőle.
Mindenesetre az kiderül, hogy nem a nép egésze veti el Jézust. S az is érdekes a kétezer évvel ezelőtti leírásban, mennyire nem új a látszat alapján való ítélkezés, nem nézni utána a tényeknek. Vagy épp a törvényre hivatkozás közben törvénysértést elkövetni, amire épp egy farizeus, Nikodémus figyelmezteti párttársait.
Jézus messiási voltának elvetése tehát sokféle érvelés köntösében jelenik meg, de végülis nyilvánvalóvá válik, hogy előítéletek húzódnak meg mögötte és a legalapvetőbb jóhiszeműség is hiányzik belőle.
Amikor felnyitottam e szakaszt, nem is gondoltam volna, mennyire mai, mennyire aktuális, és mennyi figyelmeztetés van benne a viselkedésem, a gondolkodásmódom számára.
Mervay Miklós