2025. április 4.
4. nagyböjti hét péntek
A csodálatos kenyérszaporítást követő viták után Jézus Galileában működött. Júdeában nem akart mutatkozni, mert a zsidók az életére törtek.
Közeledett a zsidók Sátoros-ünnepe. Miután rokonai elzarándokoltak az ünnepre, Jézus is fölment utánuk Jeruzsálembe, de nem nyilvánosan, hanem titokban.
Amikor a templomban tanítani kezdett, a jeruzsálemiek közül néhányan ezt kérdezték: „Nemde ő az, akit halálra keresnek: íme, nyilvánosan beszél, és nem szólnak neki semmit. Talán bizony már a vezetők is elismerik, hogy ő a Messiás? De róla tudjuk, honnan való, A Messiásról pedig, ha majd eljön, senki sem tudja, honnan való.”
Erre Jézus, aki a templomban tanított, emelt hangon odaszólt: „Ti ismertek engem, és azt is tudjátok, honnan vagyok. Én nem magamtól jöttem. Az Igaz (Isten) küldött engem, akit ti nem ismertek. Én viszont ismerem, mert tőle vagyok, és ő küldött engem.”
Erre szerették volna Jézust elfogni, de senki sem emelt rá kezet, mert még nem jött el az ő órája.
Jn 7,1-2.10.25-30
Jézus tudja, hogy az életére törnek. Bár titokban megy fel - vagyis feltűnés nélkül - az ünnepekre - ám ott, a szent városban nyíltan előáll és tanít. Bizonytalanság van körülötte. Mit mondanak a vezetőink? Másrészt: mit mondanak a jövendölések - vagy hiedelmek?
Sokan ezek alapján keresik az eligazítást, s ingadoznak a vélemények viharában.
És Jézus nem felel ezekre a kósza vélekedésekre. Sőt: válasza azt fejezi ki: igen, ezek a szóbeszédek itt vannak körülöttem. Ezeknek is lehet hinni.
S amit viszont mond, az egész másról szól. A küldetéséről, Istenhez-kapcsoltságáról beszél, és arról, hogy az őt körülvevőkkel ellentétben, ő ismeri Istent.
Istent ismerni a legfőbb emberi vágyunk. Valójában milyen Ő? Istent sohasem látta senki. Mózessel úgy beszélt, ahogy az ember szokott a barátjával, kinyilatkoztatta magát a prófétáknak, mint Illésnek az enyhe szellő susogásában, s a végső időkben Fia által szólt hozzánk, a megtestesült Igében, Jézusban. A szent hagyomány tanítja nekünk, hogy Isten szeret minket, hogy megvált, hogy üdvözíteni akar minden embert.
És mégis, tapasztalatunkban sokszor messze van, nem hallgat meg, félünk Tőle, nem értjük Őt. Nem értjük a világot, amelyet teremtett, a rosszat, az ártatlanok szenvedését, a bűnöket, köztünk a sajátjainkat. S ott vagyunk a kérdésnél: milyen Ő?
Az egyetlen lehetséges, biztos választ Jézus adhatja meg. Senki más nem ismeri az Atyát, csak Ő. Senki más nem tud igazat mondani Istenről, csak az, akit Ő küldött. MInden más csak vélekedés, bizonytalanság, találgatás.
Most, a nagyhét közeledtével egyetlen szóba tudunk kapaszkodni: Jézus szavába: Atya.