2025. március 20.
2. nagyböjti hét csütörtök
Egy alkalommal Jézus ezt a példabeszédet mondta el a farizeusoknak:
Volt egy gazdag ember. Bíborba és patyolatba öltözködött, és mindennap dúsan lakmározott. Volt egy Lázár nevű koldus is, ez ott feküdt a gazdag kapuja előtt, tele fekéllyel. Szívesen jóllakott volna az ételmaradékból, amely a gazdag ember asztaláról lehullott, de abból sem adtak neki. Csak a kutyák jöttek, és nyalogatták a sebeit. Meghalt a koldus, és az angyalok Ábrahám kebelére vitték. A gazdag is meghalt, és eltemették. A pokolban, amikor nagy kínjai közt feltekintett, meglátta messziről Ábrahámot és a keblén Lázárt.
Felkiáltott: »Atyám, Ábrahám! Könyörülj rajtam! Küldd el Lázárt, hogy ujja hegyét vízbe mártva hűsítse nyelvemet. Iszonyúan gyötrődöm ezekben a lángokban.« »Fiam – felelte Ábrahám –, emlékezzél rá, hogy milyen jó dolgod volt életedben, Lázárnak meg mennyi jutott a rosszból. Most ő itt vigasztalódik, te pedig odaát gyötrődöl.
Azonfelül köztünk és köztetek nagy szakadék tátong, hogy aki innét át akarna menni hozzátok, ne tudjon, se onnét ne tudjon hozzánk átjönni senki.« »Akkor arra kérlek, atyám – kiáltotta újra –, küldd el őt atyai házunkba, ahol még öt testvérem él. Tegyen bizonyságot előttük, nehogy ők is idejussanak a gyötrelmek helyére.«
Ábrahám ezt felelte: »Van Mózesük és vannak prófétáik. Azokra hallgassanak.« Ám az erősködött: »Nem teszik, atyám, Ábrahám! De ha valaki, a halottak közül elmenne hozzájuk, bűnbánatot tartanának.«
Ő azonban így felelt: »Ha Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak, akkor még ha a halottak közül támad is fel valaki, annak sem hisznek.«
Lk 16,19-31
“Boldogok vagytok, ti szegények, mert tiétek az Isten országa….
De jaj nektek, gazdagok,mert már megkaptátok vígaszotokat.” (Lk, 6, 20 és 24)
Jézus egyértelműen a szegények mellé áll, nekik hozza el Isten országát. A gazdagok nehéz helyzetben vannak, nem azért, mert gazdagok, hanem mert közönyösek a szegények iránt. A példabeszéd beli gazdag még halálában sem fordul a szegény Lázár felé: a maga és rokonai sorsán aggódik.
A gazdagság, a gazdaság mindent szabályozva úgy intézte, hogy a világ lakosságának kisebbsége túlfogyaszthassa magát és aszerint öltözködhessen, amit a márkák és a kifutók kínálnak, miközben a háborúkat, terrortámadásokat, földrengéseket, cunamikat, éhínségeket, menekülttáborokat élőben közvetíti nekünk a televízió: nyalogatjuk világunk sebeit. A legkevésbé sem szembetűnő számunkra, hogy több milliárd ember kínszenvedése iránti közönyünk pontosan olyan, mint a gazdag ember közönye Lázár sorsa iránt. A legszörnyűbb ebben a példázatban: aki a gazdagságot élvezi, az olyan megszállottan él a jólétének fenntartásában, hogy még ha el is jön a nap, amikor a halottak feltámadnak a temetőkből, s elmondják, hogy ez így nem mehet tovább, akkor se hallgat rájuk.
Közönyünk ezen az oldalon tart minket: Jézus a másik oldalon áll.