Baritz Laura OP elmélkedése
„A juhaim hallgatnak szavamra, ismerem őket, és ők követnek engem.” (Jn 10, 27)
Jézus ezt a farizeusoknak mondja, nem sokkal a keresztre feszítése előtt, amikor a zsidók arról kérdezgették, hogy ő-e a Messiás. Tudta, hogy nekik soha nem tud érvényes feleletet adni, mert a zsidók egyszerűen nem akarják elfogadni, hogy Ő az. Akik elfogadják az igazságot, azok az Ő juhai, akik szeretik, követik, hallgatnak szavára.
Kik lehetnek Jézus juhai? Nincs nemzeti, faji hovatartozáshoz kötve, korhoz sem, nemhez sem; semmi más jel nem különbözteti meg a juhokat és a farkasokat, mint a Jézushoz való ragaszkodás jelei. Mik ezek a jelek? Csak a Jézushoz való tartozás, akik felismerték Benne a megváltót, a támaszt, a szerető barátot, az együtt érző társat, a segítő Istent, azt, akihez minden határon túl tartozni kell, akihez minden örömmel és bánattal fordulni lehet, aki megbízható, irgalmas, mindenben mellettünk áll és megbocsátja minden bűnünket, elégtelenségünket.
Egy életet leélni Jézus juhaként, életprogram. A világban sok por, szemét van, ami elvakít és eltántorít ettől a státusztól, de abban bízhatunk, amit Jézus mond:
„A juhaim hallgatnak szavamra, ismerem őket és ők követnek engem. Örök életet adok nekik, nem vesznek el soha, nem ragadja ki őket a kezemből senki. Atyám adta őket nekem, s Ő mindenkinél nagyobb: Atyám kezéből nem ragadhat ki senki semmit. S én és az Atya egy vagyunk.” (Jn 10,27-30)
Ez lehet a reményünk, ha Jézus juhaiként élünk.