Guba András SP elmélkedése
Az ördög megnémította az általa megszállt embert. Képtelen volt megszólalni. Képtelen volt bármit is kimondani magából. Semmire nem voltak szavai. Jézus megszabadítja, és megszólal. Ráadásul valami olyat mond, vagy úgy, hogy egyesek nemcsak elcsodálkoznak, hanem megrémülnek tőle, s félelmükben Belzebúbbal szövetkezőnek tartják Jézust. Nemhiába tiltja meg Jézus sokszor a meggyógyítottaknak, hogy beszéljenek.
Ezt a fajta elnémító lelket ismerjük mi is. Vannak helyzetek, mikor szótlanok maradunk, és nem azért, mert a némaságot választottuk. Más helyzetekben némaságunk félrebeszélés. Megússzuk.
Visszatartott szavaink ott konganak bennünk, nincs hová elbújnunk előlük. Szabadulásra vágyunk.
Izraelben is ismerte mindenki ezt a némaságot. Isten nevét senki nem ejthette ki. Jézus szánkba adta azt a szót, ahogyan Isten szólíthatjuk. „Mi Atyánk”... jöjjön el a Te Országod!