Mt 1,16.18-21.24a vagy Lk 2,41-51a
Török Beáta elmélkedése
„Miért kerestetek? Nem tudtátok, hogy nekem Atyám dolgaiban kell lennem?”
Jeruzsálem, ünnep, templom, „ottfelejtett” 12 éves gyermek. Szülei is meglepődnek, igyekeznek megérteni, fiuk „Atyja dolgaiban jár”, Vele egy, Tőle elválaszthatatlan.
2000 évvel később…
Egy nagyszombati szertartást követően zajlott párbeszéd egy ötéves kislánnyal:
– Milyen volt a körmenet?
– A körjáratra gondolsz?
– Igen.
– Nagyon hosszú.
– De mégis, mit mondott a pap bácsi?
– Hát, nem emlékszem pontosan, de azt mondta, ez a LEGNAGYOBB ÜNNEP.
A szépségesen gazdag, ám egy kisgyermek türelmét talán próbára tévő liturgiából e csöppnyi ember számára átszűrődött az, amit kitörölhetetlenül magával vihet, amit nekem is ajándékozott. A lecke egyszerű: megérteni mit jelent kicsinynek lenni, teljes egyszerűséggel, csendben befogadni, és hogy mit jelent: Jézus az „Atyja dolgaiban jár”.