Iz 4,2–6; Zsolt 121; Mt 8,5–11
Tömördi Viktor OFM elmélkedése
Sokan jönnek majd napkeletről és napnyugatról és letelepednek a mennyek országába.
A várakozás legnagyobb öröme az, amikor meghívást kapunk a mennyek országába. Jézusnak az a megfogalmazása, amit a liturgia erre a napra elénk tár ezt sugallja: „sokan jönnek napkeletről és napnyugatról”. Ebben a földrajzi fogalomban nem szerepel az, hogy a Föld lapos vagy gömbölyű. Egyszerűen megfogalmazva mindenki meg van szólítva és ezért mindenki megkapja a meghívást. Ebben a meghívásban én személyesen meg vagyok szólítva. Nincs földrajzi kitétel. Bármely földrész. Az adventi várakozás mindenkire nézve igaz. Jézus a letelepedés szót használja, amikor meghív a mennyek országába. Ez a kifejezés a megnyugvást jelenti. Nem a vándorló életformát. A letelepedés a megnyugvást jelenti. Bár az ember lelke vágyakozik mindig valami új felfedezés felé. Viszont az állandóságot a letelepedéssel tudjuk megvalósítani.
Advent első hétköznapján mindenki meghívást kap abba az országba, amely Isten országa. Ez adja meg a lélek megnyugvását. Napkeletről és napnyugatról megyünk és letelepedünk a mennyek országába.