Tájékoztató – október 27.
"Ne fáradjunk bele a békéért való szüntelen imádkozásba".
Ezekkel a szavakkal nyitotta meg Mario Grech bíboros a VI. Pál teremben péntek reggel a tanácskozást, emlékeztetve arra, hogy "a mai nap a böjt és a békéért való imádság napja".
Dr. Paolo Ruffini
A teljes közgyűlés a tervek szerint 18 órakor gyűlik össze a Szent Péter bazilikában Ferenc pápával együtt rózsafüzérre és szentségimádásra.
Ezt Dr. Paolo Ruffini jelentette be a pénteki sajtótájékoztatón.
Dr. Ruffini az összefoglaló jelentés (Szintézis) elkészítésével, megszavazásával kapcsolatban elmondta, hogy tegnap a Szintézis első megvitatását követően 1125 kollektív és 126 egyéni módosító indítványt gyűjtöttek össze. “Minden indítványt figyelembe vettünk és figyelembe is fogunk venni, tisztelettel azok iránt, akik benyújtották. A befogadási munka még folyamatban van. Az összefoglalót írók és a szakértők, akiknek a Közgyűlés hálából tapssal fejezte ki köszönetét, még éjszaka is dolgoznak, hogy elkészüljön a szöveg aktualizált változata”.
Szándékaik szerint először azokkal a módosítókkal foglalkoznak, amelyek mögött széleskörű egyetértés áll. Miután a szöveget módosították, kiegészítették a munkacsoportok által benyújtott javaslatokkal, ma este megvizsgálják majd a Szintézissel foglalkozó bizottság ülésén.
Ezt követően, holnap reggelig készül el a szöveg végleges változata, és holnap reggel a munkanaptárban tervezett általános kongregációra nem kerül sor. “A képviselők holnap délelőtt kapják meg a szöveget, a hivatalos változat angol és olasz nyelven lesz".
"Ily módon" - hangsúlyozta Dr. Ruffini - "arra törekedtünk, hogy mindenkinek elegendő idő álljon rendelkezésére ahhoz, hogy előzetesen elolvashassa az összefoglaló jelentés végleges változatát, hogy jobban fel tudjon készülni a délutáni szavazásra". A résztvevőknek átadott szöveg szigorúan bizalmas, és semmilyen módon nem terjeszthető".
"Holnap délután az általános kongregáció harminc perccel korábban, 15:30-kor kezdődik. Első részében a teljes összefoglaló jelentést felolvassák. Miután az egyes résztvevők egyenként elolvasták a szöveget, a Közgyűlés közösen újra el fogja olvasni. Ezt követően kerül sor az elektronikus szavazásra, amely lehetővé teszi, hogy a szöveg minden egyes bekezdéséről egyéni szavazatokkal juttassák kifejezésre véleményüket. A szavazás folyamatának tisztázása érdekében ma délelőtt, az Általános Gyűlés végén volt egy szimulált szavazás. A szavazás titkosságát ma reggel újra megerősítették. A rendszer titkosítja az összegyűjtött adatokat, megakadályozva a szavazatukat leadók beazonosítását".
A holnapi szavazás részleteire kitérve Dr. Ruffini elmondta: "A Szinódusi tagok rendelkezésére bocsátott valamennyi tablet képernyőjén megjelenik majd a Szintézis minden egyes fejezetének száma és az összes bekezdés, amiket az ABC betűivel jelöltek. Minden egyes tagnak minden egyes bekezdésre le kell adnia a szavazatát - igennel vagy nemmel, a tartózkodás nem megengedett. Az egyes bekezdések a szavazásnál jelenlévő tagok kétharmados többségével tekinthetők elfogadottnak.”
Dr. Ruffini azt is nyilvánosságra hozta, hogy a mai napon a Szinódus résztvevői nyomtatásban megkapták a tájékoztatón is jelen lévő Timothy Radcliffe atyának a Sacrofanoban tartott lelkigyakorlaton elmondott elmélkedéseit. Az elmélkedések könyvbe szerkesztve olasz és angol nyelven érhetőek el. A Szentatya kifejezett kívánságára, ajándékul a Szinódus résztvevőinek megjelent egy könyv (négy nyelven: olaszul, angolul, franciául és spanyolul), amely azt a négy levelet tartalmazza, amelyet Radcliffe atya a domonkos rendhez intézett azokban az években, amikor a rend Generális Mestereként szolgált."
"Vasárnap 10 órakor a Szent Péter-bazilikában tartják a szinódus befejezésének eucharisztikus ünneplését" - emlékeztetett a prefektus. Végezetül Dr. Ruffini emondta: "A ma délelőtti munkát a jelenlegi delegált elnök, Ibrahim Isaac Sedrak, a koptok alexandriai pátriárkája vezette be”.
Sheila Pires
Sheila Pires, az Információs Bizottság titkára ezt követően ismertette a munkacsoportok felvetéseinek kereteit és tartalmát, amelyek mind a 2024 októberében esedékes következő szakaszra összpontosítottak. A nap témája a szinódusi folyamat következő szakaszának módszereire és lépéseire vonatkozó ötletek és javaslatok megosztása volt a második ülésszak előtt.
Elmondása szerint sok résztvevő javasolta, hogy a következő közgyűlés időtartama ne négy, hanem három hét legyen. Azt is javasolták, hogy hagyjanak több időt a személyes elmélkedésre és meditációra, és a felszólalásokon keresztül segítsék elő a közgyűlésen való jobb részvételt. Több csoportos találkozót kértek, ahol a csoportok kialakítását szempontja nem annyira a közös nyelv, mint inkább az egyes személyek háttere lenne.
A javaslatok között szerepelt, hogy a Szintézisnek legyen egy rövid, mindenki, különösen a fiatalok számára érthetőbb nyelven megfogalmazott összefoglalója. Szintén nagy hangsúlyt kapott, hogy a “Lélekben való beszélgetéseket” el kell vinni a közösségekbe, hogy elkerüljük annak veszélyét, hogy a megbeszélések elszakadjanak Isten népének konkrét életétől. Ezen kívül javasolták azt is, hogy a a szinódusi utat követve a helyi közösségek minden szintje legyen bevonva. Végezetül, zárta Pires asszony, "javaslatokat tettek a szinodalitás és a társfelelősség alkalmazására, jól élve az Egyházjog által már biztosított lehetőségekkel a fiatalok, nők és diakónusok bevonására”.
Angelini anya
Maria Ignazia Angelini anya, bencés nővér lelki asszisztensként működött közre a Szinóduson. "Ez a szerep mélyen megfelel nekem, mert részt veszek a meghallgatásban és az imádságban, és a csoportok munkája közötti szünetekben beszélgetek a Szinódus résztvevőivel. Az Egyházon belül én a monasztikus tapasztalatból jövök, egy olyan tapasztalatból, amely a kezdetek óta marginális, de prófétai töltettel bír, és itt Szent Benedekre gondolok.”
Angelini nővér azért is érzi nagyon testhezállónak ezt a feladatot, mert a monasztikus szemlélet az Egyház történetének gyökereiből táplálkozik a Szentírás tanulmányozása, az imádság és a testvéri kapcsolatok által. Innen szemlélve “forradalmi” a Szinódus és hoz változást az Egyház életében, mert az Egyháznak "megnyílik a képessége arra, hogy meghallgassa a másféle véleményeket, hogy rálásson a valóságra a történelem egy olyan összetett és megfejthetetlen pillanatában, amely a hitet kéri, hogy a legmagasabb perspektívából tárjon elé egy víziót, amelyben testet ölt Isten jelenléte".
"A Szentírás mély és ragyogó szempontokat ad nekünk a történelem ilyen szörnyű pillanatainak értelmezéséhez" - folytatta Angelini nővér, és méltatta azt a "mélységesen innovatív" módot, ahogyan a bíborosok, püspökök, teológusok és laikusok különbözőségeik ellenére összejöttek, hogy együtt imádkozzanak és meghallgassák egymást. Fontos lesz - zárta gondolatait - "látni, hogyan fogunk továbblépni ebből a tapasztalatból”.
Radcliffe atya
Timothy Peter Joseph Radcliffe atya, a Szinódus lelki segítőjeként szólalt meg a tájékoztatón. Elmondta, hogy a szinodalitás a nyolcszáz éve alapított domonkos életforma része, amelyben a döntéseket közösen hozzák meg. Ez már a negyedik Szinódus, amin részt vesz, és úgy látja, hogy ez a mostani ténylegesen különbözik a többitől. "Ez egy rendkívüli változás abban, ahogyan Egyházként együtt vagyunk" - mondta, megjegyezve, hogy pusztán az, hogy latin-amerikai és ázsiai bíborosokat és fiatal nőket látunk együtt ülni és beszélgetni, transzformatív az emberek tapasztalatai és az Egyházi lét szempontjából.
Ugyanakkor "ez még mindig Püspöki Szinódus, mert nagyon világosan megmutatja, hogy mit jelent a püspöki testület képviselőinek lenni: nem magányos egyéneknek, hanem a népükkel beszélgetésben elmerült püspököknek”, akik együtt vesznek részt népükkel a meghallgatásban, beszédben és tanulásban.
Radcliffe atya utalt az Egyház jövőjét érintő változásokra is, amelyekre sokan számítanak: "Ez azt jelenti, hogy talán nem a megfelelő dolgot keresik, mert mi azért gyűltünk össze, hogy megértsük, hogyan lehetünk új módon Egyház, és nem azért, hogy konkrét döntéseket hozzunk; hogyan lehetünk olyan Egyház, amely meghallgat, és amelynek tagjai különböző kultúrákon keresztül meghallgatják egymást, és az idők során hallgatnak a hagyományokra. Tanuljuk, hogyan hozzunk együtt döntéseket, hogyan hallgassuk meg egymást: egy tanulási folyamat elején vagyunk, ezért lesznek akadályok és hibák, és ez rendben van így, mert úton vagyunk".
Sőt, hangsúlyozta: "ez a tanulási folyamat ma rendkívüli jelentőséggel bír. Egy erőszakkal teli világban élünk, ahol az emberek közötti kommunikáció megszakad, mint a Közel-Keleten, Ukrajnában és Afrika számos részén, de saját országainkban is, Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban, ahol polarizálódást tapasztalunk. Valamilyen módon meg kell tanulnunk, hogyan beszéljünk egymással és hogyan hallgassuk meg egymást. Így ez a Szinódus nemcsak az Egyház sebeinek gyógyítására lehet hasznos, hanem az emberiség számára is”.
Alois testvér
Alois testvér, aki 2005, Roger testvér halála óta a Taizéi Közösség perjele egy olyan kifejezést idézett, amelyet egy református lelkipásztor mondott neki, aki testvéri küldöttként volt jelen a VI. Pál teremben: "Ez a Szinódus a közösség mély megtapasztalása". Ezek fontos szavak, és tanúskodnak arról, hogy a Szinódus valóban "nyitott volt minden keresztény és a világ felé". Ezzel kapcsolatban Frère Alois emlékeztetett a szeptember 30-án a Szent Péter téren tartott ökumenikus imavirrasztásra, amelyen különböző keresztény Egyházak és közösségek képviselői vettek részt: "Ez egy kép arról, amit jelenleg az ökumenizmusban tapasztalunk; ez egy kairosz, egy nyitás, egy pillanat, amely lehetővé teszi számunkra, hogy előrehaladjunk a lelki ökumenizmusban", amely annak tudatán alapul, hogy "mindannyian Krisztusban vagyunk megkeresztelve" és "egy test részei vagyunk". Ez - tette hozzá - "érezhető volt az egész Szinóduson", különösen a meghallgatásban, az egyszerűségben, a párbeszédre való hajlandóságban és az együttlét örömében. "Őszintén remélem, hogy ez a stílus elterjedhet a világ számos pontján", mert a Szinódusi folyamat "az egyházi lét új útjára vezet bennünket”.
Nincs okunk félni a Szinódusi módszertől
Az újságírók első kérdésére, hogy valamilyen módon a Szinódus egyik "építőjének" tekinti-e magát, tekintettel a kommunikációról szóló könyveire, amelyeket Ferenc pápa nagyra értékelt, Radcliffe atya azt mondta, hogy nem volt különösebb szerepe ebben a tekintetben, de részt vett a közös párbeszédben.
A következő kérdésre, miszerint a szinódus egyesek szkepticizmusa ellenére új szakaszba vezetheti az Egyházat, Frère Alois megismételte, hogy nagyra értékelte a párbeszéd fejlődését az elmúlt hetek munkája során. A különböző kulturális háttérrel rendelkező résztvevők megpróbálták jobban megérteni egymást, és biztos benne, hogy a szinódus átalakulást hozott a szívükben "annak az útnak megfelelően, amelyen mindannyiunknak együtt kell járnunk".
Radcliffe atya ezt megismételve azt állította, hogy egyesek azért félnek a szinódusi módszertől, mert nem értik azt. Attól tartanak, hogy a szinódusi viták politikai jellegűek és szakadásokat okoznak, de ennek éppen az ellenkezője történik. "A Szinódus az imádság és a hit eseménye.”
Arra a kérdésre, hogy milyen gyakorlati javaslatokat adna egy plébánosnak a Szinódus elképzeléseinek megvalósítására, Radcliffe atya azt válaszolta, hogy a Szinódus visszatérő témája volt a klerikalizmus kritikája. Ez azonban nem szabad, hogy megijessze az egyházmegyés papokat; ehelyett ki kell emelni az egyházmegyés papság minden pozitív aspektusát, szépségét, és támogatni kell az evangelizáló papok munkáját.
Amikor a Szinódus esetleges politikai olvasatáról kérdezték, Radcliffe atya hangsúlyozta, hogy nem hiszi, hogy ideológiai konfliktus alakult volna ki a vitákból. Amik felmerültek, azok kulturális különbségek voltak. A katolicizmus szépsége abban rejlik - mondta -, hogy a világ minden tájáról érkező embereket befogadja, mert a kultúrák gyönyörűen sokszínűek, és ez gazdagítja az Egyházat. Ami egy adott kulturális környezetben gondot jelenthet, az a máshol élők számára nem ugyanolyan probléma. Megtanulni tiszteletben tartani mások aggodalmait, mondta, sokkal fontosabb téma, mint az ideológiai kérdések, amelyek nem voltak jelen a Szinóduson.
Ezzel kapcsolatban Alois testvér megjegyezte, hogy olyan világban élünk, ahol egyre növekszik a félelem és szorongás. A kísértés, hogy ideológiákat fogadjuk be, létezik, de az Egyházban valóban szembe lehet menni az árral és át lehet lépni a határokat. Megjegyezte, hogy ez nyilvánvaló a taizéi fiataloknál, akik szeretnék jobban megérteni és tisztelni a hit különböző kifejezési módjait. Az Egyházban - zárta gondolatait - meg kell találni a sokszínűség szépségének világosabb megélését.
Radcliffe atya a homoszexuálisok szemináriumba való felvételével kapcsolatos kérdésre válaszolva tisztázta, hogy ez nem kirekesztés kérdése, hanem annak a ténynek, hogy vannak emberek, akik "identitásuk középpontjába helyezték" szexualitásukat, ami kétségeket ébreszt a papi pályára való alkalmasságukkal kapcsolatban.
Arra a kérdésre, hogy milyen gyümölcsöket hozhat a Szinódus, a domonkos teológus megismételte, hogy ez nem csupán egy párbeszédgyakorlat volt, hanem elsősorban a tapasztalatok megosztása, és értékelése annak a nyitottságnak, amellyel mindannyian, "a különböző helyekről érkező emberek élete és tapasztalatai" felé fordultak.
Ehhez kapcsolódva a taizéi perjel hangsúlyozta, hogy a meghallgatás módszere gyümölcsöző volt, bár időbe telik, amíg meglátjuk a vetés eredményeit. Azt is nagyra értékelte, hogy "ezen a gyűlésen egy mélyen evangéliumi módszert követve teret biztosítottak a meghallgatásnak”.
A fiatalokkal kapcsolatos kérdésre válaszolva Angelini anya elmondta, hogy mivel nem vett részt a munkacsoportokban, amelyeket az "énből a mi-be való átmenet" megtapasztalásának gyümölcsöző pillanataként határoztak meg, az ő nézőpontja részleges. Ez azonban lehetővé tette számára, hogy felfogja a probléma komolyságát. Elmondta, hogy az Egyháznak meg kell találnia a megfelelő nyelvet, különösen a digitális világban és az új médiumok kommunikációjában, valamint liturgikus nyelvben, amely az új generációk számára elavult.
Angelini anya elmondta, hogy jelentős pillanat volt a taizéi testvérek jelenléte a szeptember 30-i ökumenikus imán. Véleménye szerint a Szinódus tagjainak most az a feladata, hogy ezeket az aggodalmakat a helyi Egyházak elé vigyék azáltal, hogy meghatározzák a kölcsönös meghallgatás helyeit, hogy foglalkoznak a fiatalok egyházi életből való távolmaradásának fő problémájával. Mivel ez az igény a Szinóduson kifejezésre jutott - folytatta Angelini anya -, most olyan helyekért kell közbenjárni és imádkozni, ahol a fiatalok úgy érzik, hogy hívják, vonzzák és bevonják őket az egyházi megtérés folyamatába, és nem csupán a személyes párbeszédbe. Meg kell osztaniuk történeteiket, és be kell őket vonni a megkülönböztetés, a történelem olvasása és a gyakorlati döntéshozatal útjaiba helyi egyházaikban.
Kérdésre válaszolva Dr. Ruffini megerősíti, hogy a szavazáson való tartózkodás nem lehetséges, és utal az egyes képviselőcsoportok által megvitatott javaslatokra. A gyakorlatban az innen a következő közgyűlésig vezető út még most van kialakulóban, és további megkülönböztetést igényel az egyházmegyék szintjén. Az egyik jelentős szempont az, hogy hogyan lehet Isten népét, akik nagyon különböző helyeken élnek, akik lehetnek háborús helyzetben vagy szenvedésnek kitéve, bevonni egy olyan útba, amelyhez közük van. Az észrevételeket ma estig kell benyújtani a Bizottsághoz, hogy azokat figyelembe lehessen venni, vagy javaslatokat lehessen tenni.
Radcliffe atya hozzátette: "Ez az első alkalom, hogy azoknak is, akik nem püspökök, szavazati joguk van".
Az emberiség sebei gyógyításának fontosságára vonatkozó kérdésre válaszolva Radcliffe atya azt mondta, hogy "meg kell próbálni elérni azokat, akik megsérültek, és gondoskodni kell róluk". Megemlítette Luca Casarini, egy szinódusi résztvevő tapasztalatát, aki a tengeren átkelő migránsok mentésében vesz részt. "Az egymásra való odafigyelés lehetővé teszi számunkra, hogy begyógyítsuk mások sebeit, és a sebesült emberek hangjának meghallgatása nagyon fontos, mert így segíthetünk nekik a gyógyulásban".
Ami a Szinódus felismerései és a Rupnik atyára vonatkozó reggeli nyilatkozat közötti esetleges közvetlen kapcsolatot illeti - a pápa döntésével eltekint az elévülési időtől, hogy sor kerülhessen a kánonjogi eljárásra -, Dr. Ruffini azt mondta: "Nem hiszem, hogy van összefüggés aközött, amit a Szinódus többször is hangsúlyozott, és amit az Egyház évek óta tesz a visszaélések kérdésének kezelése érdekében, vagyis hogy szembenézzen a bántalmazásokkal és vállalja a bűnbánat útját, és dolgozik az új szabályokon, amelyeket már jóváhagytak. Ez nem ma kezdődött”.
A Szinódus azonban nem foglalkozik egyedi esetekkel - tette hozzá Dr. Ruffini, hangsúlyozva Ferenc pápa fontos szerepét a visszaélések elleni küzdelemben.