Hogyan fogunk együtt dolgozni (módszertan)?
Bevezetés
A 2021-2024-es szinódus egész folyamatát egy alapvető kérdés vezérli: „Miként teszi lehetővé az Egyház számára az „együtt haladás” - amely ma különböző szinteken: a helyi szinttől az egyetemes szintig zajlik - az evangélium hirdetését, és milyen lépésekre hív bennünket a Lélek, hogy a szinodalitásban növekedjünk? (Előkészítő dokumentum, 2. sz.).
A konzultációs és meghallgatási szakasz helyi szinten 2021 októberében kezdődött, és egészen a kontinentális gyűlésekig tartott. Ez a szakasz lehetővé tette Isten népe számára, hogy kifejezze megélt tapasztalatát arról, hogy mit jelent szinodális egyháznak lenni, továbbá megfogalmazzon néhány kiemelt kérdést, amelyeket a Püspöki Szinódus 16. rendes közgyűlése elé kell terjeszteni a két ülésszak során.
A második ülésszakra előkészített Instrumentum laboris összegyűjti és szintetikusan bemutatja a konzultáció gyümölcsét, amelyet a 2024 októbere felé című dokumentum tartalmaz, és amely különösen a „Hogyan legyünk missziós szinodális?” kérdésre összpontosított. A második ülésszak feladata az elsõ ülésszakon megkezdett, meghallgatáson és konzultáción alapuló megkülönböztetési utat folytassa, és eredményét a Szentatya elé terjessze egy az Episcopalis communio által előirányzott záródokumentumban (18. cikkely).
Az Instrumentum laboris a második ülésszak fő hivatkozási alapja: a résztvevők közötti megbeszélés lehetővé teszi, hogy megkülönböztessük azt, amit mindenképpen be kell építeni a Záródokumentumba és a későbbiekben el kell mélyíteni. A Közgyűlés feladata mindenekelőtt, hogy az Instrumentum laboris által javasolt témákhoz képest megjelölje az egyház szinodalitásban való növekedéséhez szükséges lépéseket. Ezeket a lépéseket szükségszerűen a helyi kontextusok konkrétságával és változatosságával, valamint a már folyamatban lévő szinódusi tapasztalatok gazdagságával kell mérlegelni.
Ezek az oldalak tömör leírást adnak a második ülésszak munkamódszeréről, melyeket később az irányadó Szabályzat pontosabban részletez. Célja, hogy elősegítse a Résztvevők gondos felkészítését, hogy a Közgyűlés a rendelkezésére álló rövid időn belül eredményesen tudjon foglalkozni az elé terjesztett kérdésekkel. A Szakértők (teológusok és facilitátorok) szerepükre vonatkozóan, valamint arra, hogy különféle diszciplináris és módszertani készségeik alapján hogyan tudnak hozzájárulni a szinódus munkájához, más csatornákon keresztül kapnak pontosabb tájékoztatást.
Modulokra való felosztás
A szinódusi közgyűlés munkája öt modulra oszlik, melyek mindegyike plenáris üléseket (úgynevezett általános kongregációkat/gyűléseket) és munkacsoportokban folyó munkát tartalmaz. Az első négy modul egyenként sajátos tematikával rendelkezik, amely tartalomban és névben megfelel az Instrumentum laboris egy-egy fejezetének:
• A bevezető modult a dokumentumban Alapok címszóval jelölt fejezetnek szentelik.
• A következő három modul témái: Kapcsolatok, Utak és Helyek.
• A záró modul a Záródokumentum megvitatásának és a jóváhagyásának lesz szentelve.
Az általános gyűlések és a munkacsoportok kapcsolata
Az első ülésszakhoz hasonlóan az egyes modulokon belüli munka felváltva történik az általános gyülések és a munkacsoportok között. Ez lehetővé teszi, hogy egy számszerűen kisebb csoportban a témák mélyreható tanulmányozására összpontosítsunk, a plenáris ülést jellemző egyetemesebb perspektíva jelenben tartásával. Ezért a résztvevők az ima és a meghallgatás légkörében ugyanazokat a témákat többféleképpen megvitatják, hogy a munka eredményesebb legyen.
Az első négy modul mindegyike a következő szerkezettel rendelkezik:
• a téma rövid bemutatása a főrelátor vezetéséve
• két munkacsoport ülés, amelyek a kijelölt téma elmélyült tanulmányozására irányulnak, az alábbiakban ismertetett módszer szerint;
• három általános gyűlés, amelyben a témával foglalkoznak a munkacsoportok eredményei alapján;
• a munkacsoport ülése és jelentéseik elkészítésére, amelyeket jóváhagyás után eljuttatnak a szinódusi főtitkársághoz.
A záró modul munkája a Záródokumentum tervezetének bemutatásával kezdődik, amelyet az általános gyűlésen tárgyalnak, és amelyhez a Munkacsoportok módosító javaslatokat (vagy módosításokat) fogalmaznak meg. A módosított szöveget jóváhagyásra a Közgyűlés elé terjesztik.
Munkacsoportok
Minden 10/12 főből álló munkacsoportot a Főtitkárság hoz létre az egyes résztvevők által megadott nyelvi preferenciák alapján.
Ami a tartalmat illeti, minden munkacsoport ugyanazzal a témával foglalkozik egymás után a már fent említett Instrumentum laboris fejezetek mentén. Az egyes modulokon belül minden munkacsoport írásos jelentésben rögzíti eredményeit, a levont következtetéseket. Ezt a jelentést a csoportnak jóvá kell hagynia, mielőtt benyújtaná a Főtitkárságnak.
A folyamat során a Munkacsoportok a Lélekben való párbeszéd inspirációja alapján strukturálják munkájukat, hasonlóan az első ülésszak gyakorlatához. A gyümölcsöző alkalmazás érdekében minden Munkacsoportban jelen lesz egy Facilitátor, aki módszertani szempontból segíti a beszélgetést anélkül, hogy belemenne a tartalomba.
A csoportok munkája minden modul esetében három szekcióból áll:
- Első szekció
A munkacsoportok első ülése tartalmazza a Lélekben való párbeszéd első két lépését.
Az első ülésszaktól eltérően az első lépés ("a szó átvétele") két szakaszban lesz megjelölve:
• az elsőben minden csoporttag legfeljebb három percig szólalhat fel, kiemelve az Instrumentum laboris azon pontjait, amelyekről úgy gondolja, hogy különösen értékesek és elfogadásra érdemesek a záródokumentum szempontjából;
• a másodikban mindenki ismételten felszólal, maximum három percig, jelezve az Instrumentum laboris éppen tárgyalt témájával kapcsolatos azon pontjait, amelyek véleménye szerint korrigálásra, tisztázásra szorulnak.
Ezért minden Résztvevőt felkérünk, hogy szánja rá az időt, elmélkedést és imát e két felszólalás előkészítésére;
Ezt követően a Lélekben való párbeszéd következő lépését tesszük meg („teret szabadítunk fel a másiknak”): minden tag a többi Résztvevő beszédében hallottakkal kapcsolatban megosztja azt, ami őt megérintette. vagy ami a legerősebb kihívás számára, megnyitva magát a Lélek hangjának közös meghallgatása előtt.
- Második szekció
E szakasz a Lélekben való párbeszéd ún. "együttépítés" lépésével kezdődik. Különös figyelmet fordítva az első szekcióban hallottak elmélyítésére, a csoport azonosítja a legjelentősebb pontokat, amelyekről fontosnak tartja, hogy a Közgyűlés megvitassa és véleményt nyilvánítson. Az egyes pontokról folytatott megbeszélés célja a véleménykülönbségek elmélyítése annak érdekében, hogy teológiailag megalapozott párbeszédben közösen felismerjük az irányvonalakat, valamint olyan javaslatok kristályosodjanak ki, amelyek hozzájárulnak a Közgyűlés munkájának előmozdításához. Az elsőhöz képest ezen a második szekcón rugalmasabban és interaktívabban folyik majd a munka, mindig megőrizve az imádságos meghallgatás légkörét, és ügyelve arra, hogy a Csoport minden tagja kifejtse álláspontját.
- Harmadik szekció
E szekció célja, hogy a csoportok elkészítsék a jelentést, amelyet jóváhagynak és átadnak a Főtitkárságnak (lásd alább az erre vonatkozó szempontokat).
Újítás: nyelvi csoportok és a Közgyűlés napirendjének elkészítése
A Lélekben való párbeszéd végén a 36 munkacsoport képviselői találkoznak öt nyelvi csoportokra osztva: kettő angol, egy olasz, egy francia, egy spanyol és egy portugál. A munkacsoportokat egy kinevezett szóvivő képviseli, aki delegálhat titkárt is, ha szükségesnek tartja, aki mindenképpen a szinódus tagja kell hogy legyen. Minden nyelvi csoport választ egy-egy koordinátort, lesz velük egy-egy facilitátort, aki animálja őket, és csatlakozik hozzájuk egy-egy szakértő-teológus is.
Az egyes nyelvi csoportok feladata az lesz, hogy rövid összefoglaló jelentést készítsenek munkájukról, amelyet a következő általános gyűlésen mutatnak be. A kiinduló munkacsoportoktól származó észrevételek alapján ez az összefoglaló jelentés meghatározza a következő általános gyűlésen tárgyalandó főbb kérdéseket, megjelölve választásuk különböző okait és kiemelve a fontos kifejezéseket.
Ezt követően az öt nyelvi csoport koordinátorai találkoznak az általános kapcsolattartóval, a főtitkárral, a különleges titkárokkal, hogy kidolgozzák a témakörök javasolt sorrendjét, amelyekkel a következő általános gyűlésen kell foglalkozni. Ezt a listát, amelyet a lehető leggyorsabban közölnek a Résztvevőkkel a Közgyűlés szavazásra bocsátja a megbeszélés megkezdése előtt.
Mélyreható megbeszélés az általános gyűlésen
Az általános gyűlésen meghallgatják a nyelvi csoportok beszámolóit és szavaznak az előterjesztett témák sorrendjéről. A témák egymás után, a jóváhagyott sorrendben kerülnek megvitatásra.
A Közgyűlés által lefolytatott megkülönböztető folyamatban az általános gyűlések leginkább az Egyház egyetemességét és katolicitását képviselik és teszik kézzelfoghatóvá. Egy ügyeletes elnök gondoskodik arról, hogy a megbeszélés a napirenden meghatározott témákra összpontosuljon a szétszórtság elkerülése érdekében. A különféle témákat tárgyaló általános gyűlések záró alkalmán időt szánnak a szabad hozzászólások megtételére is. Ekkor általánosabb gondolatok is megfogalmazhatók.
A záródokumentum-tervezet elkészítésének érdekében a felszólalókat arra kérik, hogy a felszólalás szövegét továbbítsák a Főtitkárságnak. A Főtitkárságra elküldhetőek azok a felszólalások szövegei is, amelyeket különböző okok miatt nem tudtunk elmondani az általános gyűlés ideje alatt.
Az általános gyűlések a nyelvi csoportokon keresztül fogadják és hallgatják meg a munkacsoportok hozzászólásait, amit elláthatnak javaslatokkal. Ily módon lehetővé teszik a munkacsoportok számára, hogy újra elolvassák és esetleg módosítsák a sajátjukat
Szintén az általános gyűlésen történik a záródokumentum-tervezet jóváhagyása.
A Záródokumentum nem jelenti a szinódusi folyamat zárását, hanem iránymutatásokat gyűjt össze a tárgyalt kérdésekről, amelyet továbbít a Szentatyához. Ő felelős annak eldöntéséért, hogyan lehet azokat továbbítani az egész Egyház számára, megnyitva ezzel az Episcopalis communio által "implementációnak, megvalósításnak” nevezett szakaszt (vö. EC 7. paragrafus és 4. cikk).
A munkacsoportok jelentése
A nyelvi csoportok jelentései és az általános gyűléseken történő szabad hozzászólások meghallgatása lehetővé teszi minden résztvevő számára, hogy az ima légkörében találkoztassa csoportja nézőpontját a többiekével. Ennek alapján a munkacsoportok az egyes modulokhoz tervezett harmadik ülésszakban jelentést készítenek, amelyet együtt újraolvasnak és módosítanak, ha szükséges. Ezt követően rögzítik a felmerült javaslatokat azok indokaival együtt, jelezve az esetleges álláspontbeli eltéréseket. A csoport tagjait arra kérik, hogy ne abban fejezzék ki konszenzusukat, hogy egyetértenek-e az egyes pontokkal, hanem abban, hogy a jelentés a közösen végzett munkát reprezentálja-e. A jóváhagyást követően a jelentést a Főtitkársághoz juttatják el, feltüntetve az igen, nem és tartózkodó szavazatok számát.
A záródokumentum elkészítése
A Záródokumentum elkészítése a főrelátor és a különleges titkárok felelőssége alatt történik. Ők erre a célra egy olyan szakértői csoportot vesznek igénybe, akik különböző szerkesztői és nyelvi ismeretekkel rendelkeznek. A szövegezés a Püspöki Szinódus 16. Rendes Közgyűlésének két ülésszaka során készült összes anyag alapján történik, különös tekintettel a második ülésszak meghallgatásának gyümölcseire (különféle jelentések, hozzászólások, javaslatok, módosítások). Figyelembe veszik azokat a hivatalos dokumentumokat is, amelyek a szinódusi folyamat állomásait jelölték. A Szakértők hozzájárulása alapvető fontosságú lesz mindezen anyagok rendezésében, elemzésében és szintetizálásában, a Szentírás és az Egyház élő hagyománya alapján. A kidolgozás mielőbbi megkezdése érdekében a vázlattervezetet megvitatásra és jóváhagyásra benyújtják a Bizottságnak.
Kép és szöveg forrása: synod.va
A fordítást köszönjük Kalmár Petrának