Egy alkalommal a Magyar Televízió tudósítója kérdezett meg Szent Benedek üzenetéről. Mivel Szent Benedek életéről – más népszerű szentekkel, például Bernáttal, Ferenccel vagy Ignáccal ellentétben – aránylag keveset tudunk, a kérdést így fogalmaztam át: Miért időszerű ma a benedeki Regula és a Regula szerinti életforma?
1. Egy közösségi életformáról van szó, és a mai kereszténynek különösen fontos tanulság, hogy csak másokkal együtt, közösségben élhet keresztény életet.Általában is fontosak a közös cél érdekében működő, közös értékekre irányuló emberi közösségek. Politikafilozófiai szempontból elmondható, hogy az ilyen, elsősorban helyi közösségek nemcsak fölépítik az úgynevezett civil társadalmat, hanem ezek teszik lehetővé a demokrácia jó működését. Alasdair McIntyre, kortárs skót katolikus filozófus szerint világunknak az erények gyakorlására és művelésére van szüksége. Ez olyasfajta közösségekben lehetséges, mint amilyenek a történeti Szent Benedek közösségei voltak…
2. A vendégszeretetet, a Másik befogadása és elfogadása korunkban nagyon időszerű erény. Erre a filozófiában Jacques Derrida (1930–2004) hívta föl a figyelmet. A Regula szerint egyrészt az érkezőben Krisztust kell látnunk, másrészt mindig készen kell állnunk a váratlan vendég előtt! Ez nyitottságot jelent elsősorban keresztény testvéreink, ám egyúttal minden más ember előtt!
3. A Regula a legrégibb szerzetesi hagyományhoz vezet el minket: a sivatagi atyák, Cassianus, Szent Ágoston és Nagy Szent Vazul tanítására-életmódjára épül. Ily módon az első századok keresztény életéhez való utat jelenti: az egyházatyák – Ágoston, Jeromos, Vazul s a többiek – egyházához, sőt magához az őskeresztény közösségekhez vezet el. Az első szerzetesközösségek mintaképei ugyanis épp az apostoli közösségek voltak!
Hitünk kétezer éves története után, a benedeki út ma is esélyt ad arra, hogy az eredethez térjünk vissza, a lényegre összpontosítsunk.
4. A benedeki életalakítás visszavezet bennünket a Szentírás elmélkedő-imádkozó olvasásához, a lectio divina-hoz, amely nemcsak egykor volt fontos szerzetesi gyakorlat, hanem sok kortársunknak is igénye, egyúttal olyan gyakorlat, amely a II. Vatikáni Zsinattal újra a hitélet középpontba került Szentírásra figyel.
A Regulából leszűrt jelszót tehát a következőképpen érdemes megfogalmazni: „Olvassál, imádkozzál és dolgozzál!ˮ Az Istenhez szóló imádságot és az Érte és az embertársért szeretetből végzett munkát meg kell előznie Isten Szava befogadásának.
5. Végül, a bencés szerzetesi élet egy kiegyensúlyozott, túlzásoktól mentes életalakítást kínál. Erre az egyensúlyra, a benedeki békére pedig világunknak kétségkívül nagy szüksége van.
fr. Bakos Gergely OSB